Jézus Szent Vére 8.

Hogy a szenvedőket szívből megvigasztald

Feltéve! Isten felételez, és remél, és bizakodik! Bizalommal, végtelen bizalommal van teremtménye iránt! Mit kezdek én e bizalommal? Tisztelem? Megbecsülöm? Megszolgálom? Egyáltalán felfogom, hogy mit jelent mindez? Hogy mekkora megtiszteltetés ér engem Isten szeretete által?

Jézus, a maga tanításában is hasonló képen cselekszik: mindazt, amit elmesél, elbeszél, azért mondja, hogy a végén elmondhassa a lényeget: „Menj, és te is hasonlóképpen cselekedjél!”

Hogy hangzott a kérdés Jézus felé?: „ki az én felebarátom?”

Jézus válasza a kérdést vissza fordítja a választ feltevőre, mintha azt mondaná: ne azt kérdezd, hogy ki a Te felebarátod, mert nem az a fontos. Hanem az a fontos, a Te – az én szempontomból – hogy én kinek válok a felebarátjává? Én kinek vagyok, lehetek képes segítségére lenni?

Én azt veszem észre, hogy akin én segíteni próbáltam életemben, úgy valóságosan, az bántásként vette azt. Igaz, hogy amit tettem, nem azért tettem, mert az jó volt nekem. Én sem azért tettem, mert az számomra jó volt. A tettembe én is beleroppantam, megtörtem. Valamit ott hagytam akkor, amikor azt tettem, amit akkor úgy tartottam, hogy meg kell tennem. A másik, sem értette meg, miért jó az Neki, csak azért bosszankodik, haragszik, amitől kevesebbnek érzi attól magát, ami valójában nem ellenére volt. Ez olyan, mint amikor az a félholtra vert zsidó, miután felgyógyult, elkezdené szidni a szamaritánust azért, hogy minek mentette meg őt? Ami az után éri csalódás, baj, az életében, mindattól megmenekülhetett volna, ha engedi, hogy meghaljon ott az árok partján. De, Jézus tanítása erről nem beszél. Azért, mert az én szempontomból, nem annak van jelentősége, értelme. Az a fontos, hogy én milyen lélekkel teszem a dolgomat, milyen szándékkal, mi azzal, amit teszek az én lelkületem!

És ez akkor is így kell legyen, szerintem, amikor két rossz közül kell a kisebb rosszat választani! Én, mit tartok kisebb rossznak? Azt kell tennem! Azt kell bírnom megtennem, még akkor is, ha az számomra keserves, szenvedéssel jár, sérülök benne. tudnom kell, hogy az által sérül mindenki a legkevésbé!

Add meg Uram, hogy képessé legyek mindig, vagy legalább is többnyire, a jobbik választ megadni abban a helyzetben, amibe kerülök. Ne nekem legyen az a jobb, hanem az általad jó valósuljon azzal meg! Ámen