2016. június 15., szerda

Évközi tizenegyedik hét szerdája



Évközi tizenegyedik hét szerdája


A mai evangéliumban Jézus pontosan megfogalmazza a régi törvény hiányosságát, amikor a látszatvallásosságról beszél. Tanítványaitól többet vár, mint a régi, ószövetségi törvény betű szerinti megtartását. Azt szeretné, ha megértenénk parancsának lényegét, amely minden elemében az Istenhez kapcsol minket és elindít a felebaráti szeretet útján. Ne az emberek tetszését vagy elismerését keressük, hanem egyedül Istenét. Az Úr így fogalmaz: „Jótetteitekkel ne hivalkodjatok az emberek előtt, mert így a mennyei Atyától nem kaptok értük jutalmat.” E szavak összecsengenek azzal, amit máskor mond: „Ha a ti igazvoltotok nem múlja felül az írástudókét és farizeusokét, semmiképp sem mentek be a mennyek országába” (Mt 5,20). A vallásosság, a hit, a jámborság, a tisztalelkűség összefoglalása mindez a Biblia nyelvezetében.
Az Isten előtti „igaz” életforma az ószövetségi törvények betű szerinti megtartásával félresiklott a látszat irányába, amivel más embereket ugyan meg lehet téveszteni, de Istent nem, hiszen ő jól ismeri az emberi szív minden gondolatát és szándékát. Isten számára nem a szavak, hanem a cselekedetek számítanak. A szeretetből fakadó cselekedetek, mint a vallásosság gyümölcsei, elárulják, hogy milyen lelkület lakik az emberben.
© Horváth István Sándor
Imádság:

Urunk, Istenünk, világunk tele van gyűlölettel, előítélettel, egymás elutasításával. Add, hogy nyitottak lehessünk minden emberi nyomorúság, elesettség, fájdalom, seb orvoslására! Nyisd meg szemünket, hogy meglássuk embertársainkat, akik ugyanazon az úton járnak, s akikkel az úton találkozunk! Veszélyek fenyegetnek, kiszolgáltatottak vagyunk, segítségre szorulunk magunk is. Jézus nem megy el mellettünk, hanem sebeinket bekötözi és fölemel minket. Add, hogy mi is hasonlóképpen cselekedjünk!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése