2015. október 9., péntek

Zsolozsma CCCXIV.



Szent Pál apostolnak Timóteushoz írt első leveléből
6, 1-10
A rabszolgák. A tévtanítók

Szeretett Fiam! Azok, akik a rabszolgaság igájában görnyednek, adják meg gazdájuknak a teljes tiszteletet, hogy az Isten nevét és tanításunkat ne érje káromlás. Akinek pedig hívő gazdája van, ne hanyagolja el kötelességét azért, mert testvére, hanem annál szívesebben szolgáljon neki, hogy hívő, így az Isten előtt kedves, és törekszik a jóra.
     Ezt tanítsd, erre buzdíts! Ha valaki mást tanít, s nem követi Urunk, Jézus Krisztus üdvös szavait és az istenes tanítást, az felfuvalkodott, és semmit sem ért. Betegesen vitázik, üres szóharcot folytat, amiből csak irigykedés, veszekedés, káromlás, rosszindulatú gyanúsítás és olyan bomlott agyú, igazság híján levő embereknek torzsalkodása származik, akik a vallásosságot jövedelmi forrásnak tekintik.
     A vallásosság, ha megelégedés társul hozzá, valóban nyereség. Hiszen semmit sem hoztunk erre a világra, s nem is vihetünk el semmit. Ha van ennivalónk és ruhánk, elégedjünk meg vele. Akik meg akarnak gazdagodni, kísértésbe esnek, sok esztelen és káros kívánság kelepcéjébe, amelyek romlásba és kárhozatba döntik az embert. Minden baj gyökere ugyanis a pénz utáni sóvárgás. Így néhányan, akik törik magukat utána, már elpártoltak a hittől, és sok bajba keveredtek.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése