2015. október 9., péntek

Évközi huszonhetedik hét péntekje



Évközi huszonhetedik hét péntekje


A mai evangélium bevezető mondata szerint Jézus ördögűző csodát tett, egy némából űzte ki a gonosz lelket. Magát a csodát nem beszéli el Lukács evangélista, mert itt sokkal fontosabb számára, hogy Jézus személyéről, hatalmáról adjon tanítást. Jogosan merül fel a csoda egykori szemtanúiban és bennünk is a kérdés, hogy miféle hatalommal képes ilyen cselekedetre. A tapasztalatok szerint ugyanis a gonosz lelkek befolyása az emberekre olyannyira erős, hogy attól sem önmaga erejével, sem más ember segítségével nem lehet megszabadulni. Az emberi képességeknél nagyobb erőre van szükség ahhoz, hogy valakiből távozzon a gonosz. Ha Jézus képes erre, akkor „felülről” vagy „alulról,” azaz Istentől vagy az alvilág urától, a sátántól kapta hatalmát.
Mi ugyan könnyen azt válaszoljuk, hogy Istentől kapott hatalommal cselekszik Jézus, de kortársai számára ez nem volt nyilvánvaló. A részlet szerint az ördög kiűzése után egyesek azt gondolják, hogy a sátánnal szövetkezve képes Jézus az ilyen jellegű csodákra és azt a véleményüket nyíltan ki is mondják. A vád elutasításaként az Úr rámutat az ilyen vélekedés belső ellentmondására, majd pedig egyértelműen kijelenti, hogy Isten segítségével képes kiűzni az ördögöket.
Istennek hatalma van a gonosz felett. A bennem lakó gonosz felett is. Egyedül ő képes a kegyelem és jóság ruhájába öltöztetni.
© Horváth István Sándor
Imádság:

Istenünk, atyánk! Ments meg attól az egyedülléttől, amely nemcsak az emberektől, hanem tőled is elkülönít. Ments meg attól az egyedülléttől, amelyben csak a saját kenyeremért, és saját sorsom alakulásáért könyörgök. Ments meg attól az egyedülléttől, amelybe saját bűneim és mulasztásaim kényszerítettek. Ismertesd meg velem a nagy igazságot, hogy senki sem találja meg egyedül az utat, mely hozzád vezet, hogy egységben kell maradnom mindazokkal, akik Fiad Testének tagjai.
E. Harts 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése