2015. március 28., szombat

Zsolozsma CIX.



A Zsidókhoz írt levélből 
8, 1-13
Jézus az Újszövetség közvetítője 

Testvéreim! Az elmondott dolgoknak ez a lényegük: Olyan főpapunk van, aki a Fölség trónjának jobbján ül a mennyben, mint papi szolgája a szentélynek, az igazi sátornak, amelyet az Úr emelt, nem ember. Minden főpapnak az ugyanis a kötelessége, hogy ajándékot és áldozatot mutasson be, ezért neki is kellett lennie áldozati adományának. Ha a földön élne, nem is volna pap, hiszen itt élnek olyanok, akik a törvény szerint áldozatot mutatnak be. Ezek azonban csak a mennyei szentély előképénél és árnyékánál szolgálnak, annak az utasításnak megfelelően, amelyet Mózes kapott, amikor a sátrat el akarta készíteni: „Vigyázz, és mindent a minta szerint csinálj, amelyet a hegyen mutattam neked.” Ő annyival kiválóbb papi szolgálatot kapott, amennyivel magasabb rendű, tökéletesebb ígéreten alapuló szövetségnek közvetítője. Ha ugyanis az első (szövetség) kifogástalan lett volna, nem volna szükség a másodikra. Így feddte meg őket ugyanis: „Igen, eljön az idő – mondja az Úr –, s új szövetségre lépek Izrael és Júda népével. Nem olyan szövetségre, mint amilyet atyáitokkal kötöttem, azon a napon, amikor kézen fogtam, és kivezettem őket Egyiptom földjéről. De mivel nem állták a szövetséget, én sem törődtem velük – mondja az Úr. Ez lesz a szövetség, amelyet ama napok után Izrael népével kötök majd – mondja az Úr. Elméjükbe vésem, és szívükbe írom törvényemet. Istenük leszek, és ők a népem lesznek. Akkor majd senkinek sem kell társát vagy testvérét tanítania: Ismerd meg az Urat! Hiszen mindenki ismerni fog a legkisebbtől a legnagyobbig. Irgalmas leszek bűneik iránt, és vétkükre többé nem emlékezem.” Ha tehát itt új szövetségről beszél, a régit elévültnek tekinti. Ami pedig elévült, és idejét múlta, az közel van a megszűnéshez. 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése