2015. március 17., kedd

NAGYBÖJT 4. HÉT KEDD



Irgalmas Istenünk kérünk engedd, hogy a nagyböjti szent vezeklés készítse elő híveid szívét, hogy méltóképpen részesüljenek szentségeidben és örömmel hirdessék szabadító irgalmasságodat. A mi Urunk által, aki veled él és uralkodik mindörökkön örökké. Ámen.

2015.03.16. NAGYBÖJT 4. HÉT KEDD
Élni fog minden a templomból fakadó patakban
Jn 5, 1-16

„akarsz-e meggyógyulni?” 

Urunk, Jézus Krisztus azért jött a földre emberi alakban, hogy megkóstolja az emberi élet nehézségeit, ismerje meg személyesen a felsőbb rendű, isteni segítségre való rászorultságát, és segítsen kilábalni az elviselhetetlen szenvedésekből. Jézus nyilvános működése elején fölment Jeruzsálembe ünnepelni. Elment a Juh-kapu melletti fürdőhöz. amelyben, öt oszlopcsarnokban betegek sokasága feküdt. Vártak. Várták azt az izgalmas pillanatot, amikor az Úr angyala leszállt a mennyből, felkavarta a vizet, és az ilyenkor gyógyító erőt kapott: az a beteg, aki először ért a vízbe, meggyógyult, akármilyen betegségben szenvedett. Jézus nyilván tudta, mit akar cselekedni. Odalépett az egyik beteghez, aki harmincnyolc éve kezdett betegeskedni, azóta ott várta a maga boldog sikerét, a gyors gyógyulást. Ezt a beteget megkérdezte Jézus: „akarsz-e meggyógyulni? A beteg azt felelte: Uram, nincs emberem, aki, amikor felkavarodik a víz, bevigyen engem a tóba. Mire, pedig én odaérek, más megy be előttem.  Jézus azt mondta neki: Kelj föl, vedd ágyadat és járj! Az ember azonnal meggyógyult, fogta az ágyát és járni kezdett”. (Jn 5, 6-9) Jézus 1938-ban, hetvenkét éve Magyarországon járt különleges kegyelmeket hozva népünknek. XI. Pius pápát utasította arra, hogy erre a nagy alkalomra hívja hazánkba a világ katolikus híveit. Rendezze Magyarországon XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszust. Hazánkat tizennyolc évvel korábban iszonyú balsors érte: az első világháború végén nemzetünket kiáltották ki hivatalosan bűnbaknak, aki miatt annyi vér folyt, rengeteg kár keletkezett, és tárgyalás nélkül vérbosszút ültek rajtunk ellenségeink a Páris közeli királyi palotában. Az elkészült szerződés szövege majdnem halálos ítélet volt népünk ellen. Területünk kétharmadát elvették és új szomszédainknak adták. Ugyanakkor hatalmas kártérítést ítéltek meg. A magyar küldöttséget a hátsó bejáraton vezették be a bíróság elé. Küldöttségünk néhány percet kapott, hogy olvassák át, majd írják alá az okmányt. A területi veszteségen kívül nagy csapás volt, hogy ötmillió magyar testvérünk idegen országba került, vállalva sok szenvedést. Jézus ezt a súlyosan sebesített népet akarta megóvni további szenvedésektől 1938-ban. Két éve, hogy pap lehettem, amikor egy szomorú hölgy gyónását befejezve a következő történetet mesélte el: Az Eucharisztikus Világkongresszus végén a Jáki kápolnába vitték vissza az eucharisztikus Jézust. A hölgy ott térdelt. Az oltárszekrény bezárult, de Jézus kilépett a szentségi szín alól. Szomorú volt. Döbbenten kérdezte a hölgy: Uram, ilye gyönyörű ünnepségeket rendeztünk Neked, s te nem örülsz? Az ünnep nagyon szép volt, de magyar népem nem tért hozzám tiszta szívből, pedig ez volt a feltételem, hogy megmentsem azoktól a szörnyű szenvedésektől, amelyek hamarosan elkezdődnek” Reméljük, most Jézusunk nekünk teszi föl a kérdést: Magyar nép, akarsz-e meggyógyulni? Térj vissza hozzám egész szívvel, teljes népességeddel, fogj össze testvérként minden honfiadat, és meghallod isteni hangomat: Kelj föl és járj.



Istenünk, aki csodálatos szentségeiddel megújítod a világot, kérünk add, hogy Egyházad az igazság megismerésében előre haladjon és földi küzdelmeihez is megkapjon minden segítséget. A mi Urunk által, aki veled él és uralkodik mindörökkön örökké. Ámen.
 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése