Évközi 5. hét keddje

Évközi 5. hét keddje

A zsidó vallási vezetők és Jézus között vita alakul ki a tisztasági törvények megtartásával kapcsolatban. A farizeusok és az írástudók nehezményezik, hogy Jézus tanítványai nem mosnak kezet étkezés előtt, amelynek akkoriban nem csupán egészségügyi oka volt, hanem vallási törvénynek számított. Válaszában a mi Urunk kijelenti, hogy amit a farizeusok számon kérnek tanítványaitól, csak emberi hagyományok, amelyek azonban távol vannak Isten parancsától.
A vita hátterében azt érdemes megvizsgálnunk, hogy Jézus milyen viszonyban van az ószövetségi törvényekkel, a mózesi törvényekkel? Látnunk kell, hogy nem a törvény ellen van, hanem az azt háttérbe szorító farizeusi hagyomány ellen. Elutasítja, hogy az emberi szabályok felülírják az isteni parancsokat. Jézus tehát a törvény hiteles magyarázójaként, értelmezőjeként lép fel ezekben a vitákban, akinek nézetei nem egyeznek az írástudók véleményével. Nem csoda tehát, hogy ők egy idő után a vallás ellenségét látják Jézusban, aki megkérdőjelezi tekintélyüket. Sőt megkérdőjelezi vallási magatartásukat, vallási cselekedeteiket is, hiszen másképpen értelmezi a törvényeket.
A szív tisztaságának forrása az Isten iránti szeretet. Ha ez az elv vezet vallási cselekedeteimben, nem kerülök a hamis istentisztelet zsákutcájába.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Isten, ki hatalmas vagy, s kinek szolgája lettem, kérlek téged, és mindig is állhatatosan kérni foglak, hogy kiérdemelhesselek Téged.
Nem valamiféle földi jókra akarok szert tenni; azt kérem, amit érdemes kérnem: Tenmagadat egyedül!
Kölni Szent Brúnó