Zsolozsma IL.

Sirák fiának könyvéből

 44, 1b-2. 16 – 45, 6
Az atyák dicsérete Hénochtól Mózesig 

Nagyhírű férfiak dicséretét zengem, az atyáinkét egymás után, szépen. Sok dicsőt teremtett az Úr, megmutatta nagyságát ősidők óta. Hénoch tetszett az Úrnak, azért elragadta; ő a megtérés példája a nemzedékek előtt. Noét feddhetetlen igaznak találta, a harag idején ő volt az új hajtás. Miatta maradt meg egy maréknyi ember, amikor jött az ár. Örök szövetségben megígérte neki: többé nem pusztít el mindent az áradat. Ábrahám egy sereg népnek híres atyja, nincs, aki dicsőségben versenyezhet vele. Megtartotta a Magasságbeli törvényét, és szövetséget kötött vele. Testén szerzett érvényt a szövetségnek, s hűséges maradt a megpróbáltatásban. Ezért esküvel ígérte meg neki, hogy utódaiban megáldja a népeket, s megsokasítja törzsét, mint a föld porát, és felmagasztalja, mint a csillagokat, örökrészt ad neki tengertől tengerig és a folyamtól a föld határáig. Ábrahám kedvéért Izsáknak is újra megígérte áldását minden nép számára; (Izsák) a szövetséget Jákobra ruházta, s (az Úr) megerősítette áldásaival. Örökrészül neki adta az országot, ő meg szétosztotta a tizenkét törzs között. Egy derék férfit támasztott belőle, aki minden kortársának megnyerte tetszését: Mózest, az Isten s az emberek kedveltjét, akinek emlékét egyre magasztalják. Dicsfénnyel övezte, akár a szenteket; és naggyá tette ellenségei rémületére. Szavára véget vetett a csodajeleknek, és megdicsőítette a királyok előtt. Megbízásaival elküldte a néphez, s megmutatta neki dicsősége fényét. Megszentelte, mivel hűséges volt és szelíd, és kiválasztotta minden ember közül. Megadta neki, hogy hallhatta a szavát, és bevezette a felhő sötétjébe. Szemtől szemben adta neki parancsait, az élet törvényét és a bölcsességét, hogy tanítsa meg rá Jákobnak fiait, Izraelt arra, hogy mik a parancsai.