Evangelii Gaudium – az evangélium öröme!
2014.05.02. szombat
A közelmúltban olvastuk Szent Péter örökérvényű megállapítását:
„Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek” (ApCsel 5,29) Mivel bátran tettekkel is megmutatták, hogy hitük az életük alapja lett, a templomban és magánházakban is hirdették, hogy Jézus a Krisztus" (5,42) A mai olvasmányban megmutatták, hogy a gyakorlati életben felmerülő egyszerű, evilági kérdéseket is ennek a hitnek alapján kell megoldani.„Ez idő tájt, hogy a tanítványok száma egyre nőtt, zúgolódás támadt a görögök közt a zsidók ellen, hogy a mindennapi alamizsnaosztáskor az ő özvegyeiket háttérbe szorítják. Ezért a tizenkettő összehívta a tanítványokat. Nem volna rendjén, hogy elhanyagoljuk az Isten szavát, s az asztal szolgálatát lássuk el. Testvérek, ezért szemeljetek ki magatok közül hét jó hírben álló, Lélekkel eltelt bölcs férfit. Ezeket megbízzuk a munka irányításával, mi meg majd az imádságnak és az Ige szolgálatának szenteljük magunkat. Tetszett a javaslat az egész közösségnek, és kiválasztották Istvánt, ezt a hittel és Szentlélekkel eltelt férfit, aztán Fülöpöt és Prohórust Nikánort és Timont, Parmenászt és Miklóst, az antióchiai jövevényt. Az apostolok elé állították őket, azok imádkoztak és rájuk tették kezüket. Az Úr szava terjedt, úgyhogy a tanítványok száma igen megnőtt Jeruzsálemben, még a papok is tömegesen hódoltak a hitnek”.(6,1-7) Szent II.János Pál pápa egyik amerikai apostoli útján hatalmas tömeget látott felvonulni a lakása előtti téren. Kizárólag nők jöttek táblákkal a kezükben, rajtuk ez és ilyen értelmű más követelések„Jogokat akarunk és nem főzőkanalakat!”
Egy európai országban magam is elámultam, amikor a főcelebráns paptestvér mellett liturgikus ruhába öltözött hölgy fogta a miséző kelyhet és nyújtotta felém. Félreértés ne essék: az angyalok a mennyben teremtésükkor megkapták beosztásukat, és abban angyali méltóságukkal végzik a szent ténykedést. Az első felszentelt diakónusok az asztalnál voltak beosztva szeretetszolgálatra, és oltárszolgálatra. Rómában vagy másutt, pápává, vagy megyéspüspökké választottak valakit, akkor sürgősen pappá majd püspökké szentelték őket. Takács József dogmatika professzorom egyszer előadását megszakítva azt mondta: „nehogy azt gondolják, hogy a mennyországban azok a legnagyobb szentek, akik a földön szentté vannak avatva. Mindenki akkora szent, amekkora fokra jutott a szeretetszolgálatban itt a földön. A mai napra előírt evangélium az előző napi folytatása. Jézus kiszállt a bárkából, hogy az örök igazságokra tanítsa a tömeget, mert a fő küldetése ez volt. Elérkezett az ebédidő, hallgatóinak nem volt semmi ennivalójuk.„Telepítsétek le az embereket” (Jn 6,10) ötvenes és százas csoportokban.Előhozatta egyik fiatalember maradékát: öttenyérnyi kenyérkét és két apró halat. Ezeket megáldotta és kiosztatta tanítványaival.Körbe adták az ennivalót az apostoli kézben azonnal kiegészült a maradék, kapható volt jóllakásig. Miért dolgozzunk, ha ez a Jézus ilyen hatalom? Tegyük meg királynak! Volt a következtetés. Jézus tudja, miért kerülgetik. Eltűnik, elküldi a tanítványokat kis hajójukon Kafarnaumba. Fölmegy a hegyre imádkozni. Éjszaka közepén, a tengeren gyalogolva utánuk megy. Kísértetnek nézik. Másnap reggel az előző napi vendégei felkutatják: a kafarnaumi zsinagógában meg is találják. Jézus őszinte: A Teremtő adott termőföldet, erőt. Kenyered a földben megterem. Nincs bennetek hit, bizalom és főként szeretet. Ezekért imádkozni kell. Most az istentagadás a divat, ha azzal akarnak jóllakni: egyék. Én azt a Kenyeret hoztam el nektek, amelytől megjavul a szívetek, meg tanultok újra hinni, Istent, családot, elesetteket szeretni. „Üdvözlégy, üdvösséges Ostya, Isten tiszta Anyjának Fia, most kenyérszínben látlak,igaz Isten megvallak.
Mert te vagy igaz Üdvözítő (Ho 140,1-2a)
2014.05.02. szombat
A közelmúltban olvastuk Szent Péter örökérvényű megállapítását:
„Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek” (ApCsel 5,29) Mivel bátran tettekkel is megmutatták, hogy hitük az életük alapja lett, a templomban és magánházakban is hirdették, hogy Jézus a Krisztus" (5,42) A mai olvasmányban megmutatták, hogy a gyakorlati életben felmerülő egyszerű, evilági kérdéseket is ennek a hitnek alapján kell megoldani.„Ez idő tájt, hogy a tanítványok száma egyre nőtt, zúgolódás támadt a görögök közt a zsidók ellen, hogy a mindennapi alamizsnaosztáskor az ő özvegyeiket háttérbe szorítják. Ezért a tizenkettő összehívta a tanítványokat. Nem volna rendjén, hogy elhanyagoljuk az Isten szavát, s az asztal szolgálatát lássuk el. Testvérek, ezért szemeljetek ki magatok közül hét jó hírben álló, Lélekkel eltelt bölcs férfit. Ezeket megbízzuk a munka irányításával, mi meg majd az imádságnak és az Ige szolgálatának szenteljük magunkat. Tetszett a javaslat az egész közösségnek, és kiválasztották Istvánt, ezt a hittel és Szentlélekkel eltelt férfit, aztán Fülöpöt és Prohórust Nikánort és Timont, Parmenászt és Miklóst, az antióchiai jövevényt. Az apostolok elé állították őket, azok imádkoztak és rájuk tették kezüket. Az Úr szava terjedt, úgyhogy a tanítványok száma igen megnőtt Jeruzsálemben, még a papok is tömegesen hódoltak a hitnek”.(6,1-7) Szent II.János Pál pápa egyik amerikai apostoli útján hatalmas tömeget látott felvonulni a lakása előtti téren. Kizárólag nők jöttek táblákkal a kezükben, rajtuk ez és ilyen értelmű más követelések„Jogokat akarunk és nem főzőkanalakat!”
Egy európai országban magam is elámultam, amikor a főcelebráns paptestvér mellett liturgikus ruhába öltözött hölgy fogta a miséző kelyhet és nyújtotta felém. Félreértés ne essék: az angyalok a mennyben teremtésükkor megkapták beosztásukat, és abban angyali méltóságukkal végzik a szent ténykedést. Az első felszentelt diakónusok az asztalnál voltak beosztva szeretetszolgálatra, és oltárszolgálatra. Rómában vagy másutt, pápává, vagy megyéspüspökké választottak valakit, akkor sürgősen pappá majd püspökké szentelték őket. Takács József dogmatika professzorom egyszer előadását megszakítva azt mondta: „nehogy azt gondolják, hogy a mennyországban azok a legnagyobb szentek, akik a földön szentté vannak avatva. Mindenki akkora szent, amekkora fokra jutott a szeretetszolgálatban itt a földön. A mai napra előírt evangélium az előző napi folytatása. Jézus kiszállt a bárkából, hogy az örök igazságokra tanítsa a tömeget, mert a fő küldetése ez volt. Elérkezett az ebédidő, hallgatóinak nem volt semmi ennivalójuk.„Telepítsétek le az embereket” (Jn 6,10) ötvenes és százas csoportokban.Előhozatta egyik fiatalember maradékát: öttenyérnyi kenyérkét és két apró halat. Ezeket megáldotta és kiosztatta tanítványaival.Körbe adták az ennivalót az apostoli kézben azonnal kiegészült a maradék, kapható volt jóllakásig. Miért dolgozzunk, ha ez a Jézus ilyen hatalom? Tegyük meg királynak! Volt a következtetés. Jézus tudja, miért kerülgetik. Eltűnik, elküldi a tanítványokat kis hajójukon Kafarnaumba. Fölmegy a hegyre imádkozni. Éjszaka közepén, a tengeren gyalogolva utánuk megy. Kísértetnek nézik. Másnap reggel az előző napi vendégei felkutatják: a kafarnaumi zsinagógában meg is találják. Jézus őszinte: A Teremtő adott termőföldet, erőt. Kenyered a földben megterem. Nincs bennetek hit, bizalom és főként szeretet. Ezekért imádkozni kell. Most az istentagadás a divat, ha azzal akarnak jóllakni: egyék. Én azt a Kenyeret hoztam el nektek, amelytől megjavul a szívetek, meg tanultok újra hinni, Istent, családot, elesetteket szeretni. „Üdvözlégy, üdvösséges Ostya, Isten tiszta Anyjának Fia, most kenyérszínben látlak,igaz Isten megvallak.
Mert te vagy igaz Üdvözítő (Ho 140,1-2a)
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése