Szent
Proklusz konstantinápolyi püspök beszédeiből
A víz megszentelése
Krisztus megjelent a földön, és az elszürkült világot felékesítette, ragyogóvá, örömtelivé tette. Magára vállalta a világ bűnét és a világ ellenségét letaszította. Megszentelte a forrásvizeket, és az emberek lelkét megvilágosította. Csodát csodára halmozott. Ma ugyanis a szárazföld és a tenger osztozott az Üdvözítő kegyelmében, és az egész világot öröm járta át. A mai nap Karácsonynál nagyobb csodákat tár elénk. Az Üdvözítő születésnapján nagyon örvendezett a föld, mert az Urat hordhatta hátán a jászolban. Isten megjelenésének ezen a napján pedig a tenger ujjong tombolva, mert a Jordánon át a megszentelő áldás ömlött beléje. Karácsonykor a gyenge Kisded jelent meg előttünk, megmutatva a mi gyenge tökéletlenségünket: ma viszont a tökéletes Krisztus áll előttünk, burkoltan mutatva magát, aki tökéletes Istenként a tökéletes Istentől származik. Akkor a Király a test bíborát öltötte magára, most a Jordán vize öleli körül és öltözteti fel. Figyeljetek hát és lássátok az új csodát: az Igazság Napját, amint a Jordánban fürdik, a tüzet, amint a vízbe merül, Istent, amint megszenteli őt a szolga ember. Ma az egész teremtés így énekel himnuszt: Áldott, aki az Úr nevében jön (Zsolt 117, 26). Áldott, aki minden időben érkezik, hiszen nem most jött el először. Mondd csak világosan te, boldog Dávid: Kicsoda ő? Isten az Úr, ő ragyog felettünk (Zsolt 117, 27). Nemcsak Dávid próféta mondja ezt, hanem Pál apostol is megerősíti az ő tanúságát, midőn így ír: Megjelent megváltó Istenünk kegyelme minden ember számára, és tanít minket (vö. Tit 2, 11). Nem néhány embernek, hanem minden ember számára. Éppúgy megadja a keresztségben az üdvösséget a zsidóknak, mint a görögöknek, s mindenkinek feltárja a keresztség közös kincseit. Nézzétek és csodáljátok ezt az új áradást, amely nagyobb és sodróbb, mint a Noé korabeli vízözön volt. Az az áradás ugyanis elpusztította az emberiséget; a keresztségnek ez a vize viszont újra életre szólítja a holtakat annak erejéből, aki ma megkeresztelkedett. Az az olajágat hozó galamb, amely Noéhoz visszatért, az Úr Krisztus kenetének illatát jelezte; most a galamb képében érkező Szentlélek az irgalmas Urat mutatja meg nekünk.
A víz megszentelése
Krisztus megjelent a földön, és az elszürkült világot felékesítette, ragyogóvá, örömtelivé tette. Magára vállalta a világ bűnét és a világ ellenségét letaszította. Megszentelte a forrásvizeket, és az emberek lelkét megvilágosította. Csodát csodára halmozott. Ma ugyanis a szárazföld és a tenger osztozott az Üdvözítő kegyelmében, és az egész világot öröm járta át. A mai nap Karácsonynál nagyobb csodákat tár elénk. Az Üdvözítő születésnapján nagyon örvendezett a föld, mert az Urat hordhatta hátán a jászolban. Isten megjelenésének ezen a napján pedig a tenger ujjong tombolva, mert a Jordánon át a megszentelő áldás ömlött beléje. Karácsonykor a gyenge Kisded jelent meg előttünk, megmutatva a mi gyenge tökéletlenségünket: ma viszont a tökéletes Krisztus áll előttünk, burkoltan mutatva magát, aki tökéletes Istenként a tökéletes Istentől származik. Akkor a Király a test bíborát öltötte magára, most a Jordán vize öleli körül és öltözteti fel. Figyeljetek hát és lássátok az új csodát: az Igazság Napját, amint a Jordánban fürdik, a tüzet, amint a vízbe merül, Istent, amint megszenteli őt a szolga ember. Ma az egész teremtés így énekel himnuszt: Áldott, aki az Úr nevében jön (Zsolt 117, 26). Áldott, aki minden időben érkezik, hiszen nem most jött el először. Mondd csak világosan te, boldog Dávid: Kicsoda ő? Isten az Úr, ő ragyog felettünk (Zsolt 117, 27). Nemcsak Dávid próféta mondja ezt, hanem Pál apostol is megerősíti az ő tanúságát, midőn így ír: Megjelent megváltó Istenünk kegyelme minden ember számára, és tanít minket (vö. Tit 2, 11). Nem néhány embernek, hanem minden ember számára. Éppúgy megadja a keresztségben az üdvösséget a zsidóknak, mint a görögöknek, s mindenkinek feltárja a keresztség közös kincseit. Nézzétek és csodáljátok ezt az új áradást, amely nagyobb és sodróbb, mint a Noé korabeli vízözön volt. Az az áradás ugyanis elpusztította az emberiséget; a keresztségnek ez a vize viszont újra életre szólítja a holtakat annak erejéből, aki ma megkeresztelkedett. Az az olajágat hozó galamb, amely Noéhoz visszatért, az Úr Krisztus kenetének illatát jelezte; most a galamb képében érkező Szentlélek az irgalmas Urat mutatja meg nekünk.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése