2011. február 11., péntek

A Betegek Világnapja


Évközi ötödik hét péntekje


Whitbyi Szent Kaedmon hitvalló szerzetes emléknapja


A Lourdes-i Boldogságos Szűz Mária ünnepe


Asszonyunk, Szűz Mária:

- megáldott téged a magasságos Isten,

úgy, mint senki más asszonyt a földön,

nevednek oly nagy fényt adott,

hogy dicséreted nem fogy el az emberek ajkán.


Könyörögjünk!

Irgalmas Istenünk, védelmezz minket, mert gyöngék vagyunk. A Szeplőtelen Istenanya hathatós közbenjárására add, hogy felkeljünk bűneinkből, akik az ő emlékezetét ünnepeljük. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen!


Krisztusban szeretett Testvéreim!

„Et surdos fecit audire, et mutos loqui.”

(Márk 7, 37c.)

„A süketeknek visszaadta hallásukat, a némáknak pedig a beszédet.” Halljuk Szent Márk evangélistától a megállapítást, amelyet ma a betegek világnapján különösen is aktuális, hiszen Jézus Krisztus olyan, mint a világ orvosa, nem is tett mást élete folyamán, mint hogy betegeket gyógyított meg. Ma sem kellett különösebben nagy dolgot tennie, cifra, fordulatos imát mormolnia, hogy kérje a Mennyei Atya segítségét, csak annyit mondott, mikor égre emelte a tekintetét, hogy: „Effeta”, vagyis „Nyílj meg!” Ez a rövid ima, ez áll a mai evangéliumi szakasz középpontjában. Az arámi nyelven elhangzó szó elég ahhoz, hogy Isten hatalma és bölcsessége különösen az üdvösség művében mutatkozzék meg, hogy lehetőséget adjon arra, Egyszülött Fia által helyreállítsa mindazt, ami a teremtés kezdetén volt. Nem elég azonban, hogy az ég megnyílik és onnan a kegyelmek sokasága árad le a földre és az emberekre, hanem az is kell, és különösen fontos, hogy maga az ember is megnyíljon és befogadójává váljon az égből érkező kegyelmeknek. Tudjuk jól Testvéreim, hogy az ember természetéhez hozzá is tartozik a kinyílás, a kitárulkozás, hogy tudjon meghallgatni másokat és beszélni a társaihoz, szeretni a családtagjait. Érdekes módon a megnyílás az ember számára sokkal könnyebben, természetesebben megy a másik emberrel szemben, a velük való beszélgetés révén kerülünk kapcsolatba egymással. Nem mindenkinek és nem megy ilyen egyszerűen a kinyílás, a kapcsolatteremtés, ha a másik fél maga az Isten, aki teremtett bennünket, a Mennyei Atyánk. Nem az ószövetségi dörgedelmes, villámokkal cikázó mindig haragos Istenre kell gondolnunk, sokkal inkább az újszövetség Istenére, aki a szeretett és a megbocsátás elkötelezett híve velünk szemben. Ő a jóságos, szerető és megbocsátó Atyánk, aki nem akar nekünk rosszat még akkor sem, ha mai szófordulattal élve, mi mindig is keresztbe teszünk neki. Az Istennel való kapcsolattartásunkon kellene változtatni az embereknek, sajnos az emberek alapjaiban nem sokat változott Ádám és Éva óta. Ugyanazok a hibáink, ugyanazok a gyengeségeink, ugyanazok a vágyaink. Ezekből a hibákból pedig nem tudunk tanulni, elkövetjük őket újra és újra, nemzedékről-nemzedékre, utána aztán mindig elbújunk az erdő fái között, mert bár ruhában vagyunk, éppen olyan mezítelenek vagyunk Isten előtt, mint annak idején Ádám és Éva. Az Istennel való kapcsolattartásban nem lenne szükségünk semmi extrára! Nem kell hozzá számítógép, nem kell hozzá internet, nem kell hozzá még mobiltelefon sem, tudniillik elég ehhez az, hogy naponta meghallgassuk Isten igéjét, megpróbáljuk megérteni azt, vagyis elmélkedünk olykor rajta, és felelünk rá imádságainkkal. És az ima sem kell, hogy bonyolult költemény legyen, vegyünk példát a mi Urunkról, Jézus Krisztusról, aki csak annyit tett, hogy égre emelte a szemét, az ő Atyjához, és annyit mondott Effeta, vagyis Nyílj meg! Az ég pedig mindig megnyílik, a szavunk mindig feljut odáig, vagy legalábbis akkor feljut, ha valóban hiszünk abban, hogy van ott valaki, aki meghallja szavunkat. Bizton állíthatom Krisztusban szeretett Testvéreim, hogy több mindenki is van ott, aki meghallgatja a felfelé szálló sóhajokat. Ma éppen őt ünnepeljük, a Boldogságos Szűz Máriát, aki éppen 153 évvel ezelőtt ezen a napon a Franciaországi Pireneusokban, a Gave folyó partján egy Lourdes nevű kisvárosban jelent meg egy kisleánynak. Az azóta eltelt idő alatt Lourdes a betegek városa lett. E város fölött valóban megnyílt az ég, és különösen nagy kegyelem szállott alá. Megnyílt a süketek füle, megoldódott a némák nyelve, de még inkább megdobbant a hívek szíve. Ez a hely az evangéliumi időkre emlékeztető gyógyulások színhelye, ahol tizennyolc alkalommal volt megnyitva az ég kapuja. Nem akárki szállt le hozzánk az égből, hanem maga, a mi Urunk, Jézus Krisztusnak, az Istennek az Anyja, aki meglátogatta a földi világot, és Szent Fiához hasonlóan, testi-lelki gyógyulást és az evangéliumot hirdette, és teszi mind a mai napig. Választottja, Bernadett megingathatatlan őszintesége nyomán minden ellenvetés háttérbe szorult, és az addig ismeretlen pireneusi városka világhírű Mária-kegyhely lett. Higgyétek el Testvéreim, hogy már pedig ellenvetés, már pedig sátáni gonosz kísérlet volt bőven, amely arra irányult, hogy megakadályozza ennek a csodának a kibontakozását. A Sátán és annak követői, akik nem az égen keresztül, hanem a föld hasadékain át jutnak közénk már előbb tudták a csodát, mint maga a világ, és már a csirájában igyekeztek azt elfojtani, befeketíteni. Mindig ez a módszerük, még ma is. Hazánkban is talán készül valami nagy csoda, mert a gonosz erők egyre aktívabbak és mi még nem is látjuk és értjük, hogy mi miért folyik, de a harc már zajlik a mi emberi síkunkon túl. A jelenések első napjának évfordulóját II. János Pál pápa 1992-ben a betegek napjává tette. Ilyenkor az ünnepi szentmisében, a zsolozsmákban megemlékezünk a betegekről, a gyógyítóikról, az ápolóikról, akik nélkül nincs és soha nem is lesz ez a világ. Ezen a napon, illetve a következő vasárnapon kérhetik a betegek és idősek a betegek szentségét. Ezt a szentséget nem a haldoklóknak kell adni, hanem azoknak, akik testi-lelki bajukban a megnyílt égen keresztül Istenhez akarnak tartózni, Istenhez akarnak fohászkodni, mert jól tudják, hogy gyógyulás csak onnan jöhet. Ne azt kérjük, hogy a halál kerüljön el minket, mert ez úgy sem lehetséges, hanem azt kérjük, hogy jó élet után, jó halált halhassunk, mert jó felkészülni időben arra a napra, amikor mi is átmegyünk az örökkévalóság kapuján. Nem hiszem, hogy volna a földön olyan ember, aki vagy maga, vagy a családtagjai közül ne lenne valami módon beteg! Igaz, a mai emberek nem a lelki süketségük feloldását kérik, és nem is az imákhoz fűződő némaságuk megszűnését, pedig ebben a korságban igen sok milliárdan szenvednek. Példaként most mi is így imádkozzunk:

Mária, Betegek Gyógyítója Könyörögj érettünk!


Ima a Betegek Világnapjára:


Imával fordulunk hozzád,
ó, Lourdes-i Szűz,
a te vigasztaló, anyai szívedhez,
betegek gyógyítója,
siess segítségünkre,
és járj közben értünk.
Egyház Anyja, vezesd és támogasd
az egészségügyi dolgozókat,
a papokat
és az Istennek szentelt lelkeket,
és mindazokat,
akik a betegeket gondozzák.
Szeretet Anyja,
tégy bennünket
az Irgalmas Szamaritánus
Fiad tanítványaivá,
hogy egész életünk Benne,
a szeretet szolgálatává
és az üdvösség szolgálatává váljék.
Ámen!


Majd így fohászkodjunk:

Urunk, Istenünk, magunkhoz vettük a mennyei eledelt. Könyörögve kérünk, hogy mi, akik most tisztelettel ünnepeljük a Boldogságos Szűz Mária emlékezetét, egykor a mennyei lakoma részesei lehessünk. Krisztus, a mi Urunk által.

Ámen!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése