Advent negyedik vasárnapja

Advent negyedik vasárnapja



Boldog V. Orbán pápa emléknapja



Harmatozzatok, egek, onnan felülről,
és ti, felhők, hullassátok közénk az igazat!
Nyíljék meg a föld, és teremje az Üdvözítőt!



Könyörögjünk!

Kérünk téged, Úristen, öntsd lelkünkbe szent kegyelmedet, hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, az ő kínszenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe vitessünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen!



Krisztusban szeretet Testvéreim!

Mai elmélkedésemet egy rövid mese végével kezdeném. Ma amikor meggyújtjuk a negyedik adventi gyertyánkat is otthonainkban erre a kis történetre gondoljunk: Volt egyszer, hol nem volt, volt négy gyertya, ahogy az a mesékben szokott lenni. Ez a négy gyertya egy kis fiú családjánál volt elhelyezve, de amikor egyszer bement a szobába a három addig meggyújtott gyertya már csonkig leégett és elaludt. A kisfiú sírva fakadt a látványtól. A negyedik gyertya azonban váratlanul így szólt hozzá! Ne félj, mert amíg nekem van lángom, amíg engem meglehet gyújtani, addig mindig égni fog a másik három is, mert én vagyok a REMÉNY! A gyermek szeme a könnytől csillogva felragyogott, megragadta a negyediket és meggyújtotta vele a többit. Add hát Urunk, hogy ez a negyedik gyertya, a REMÉNY gyertyája soha ki ne aludjon! Hadd legyen ez az eszköz a kezünkben, amely segít megőrizni a gyermekeink szívében a hit, a szeretet, a béke és a remény lángját!

Kicsit szeretnék a tegnapi elmélkedéshez csatlakozni. Arról beszéltünk, hogy milyen jó és fontos, ha a hirtelen adódó problémáink lereagálása előtt alszunk rá egyet, hogy az éjszaka sötétségének elmúltával a hajnal fényénél megvilágosodva hozhassuk meg döntéseinket. Makay Ida költőnőnk Kérdés éjszaka című versében így ír erről:

"Majd megjelensz-e álmon innen is,
földerengsz-e a vágy alatti mélyből?
Lesz-e erőm, hogy lényeged kivésem
a mozdulatlan tömbű szenvedésből?

Lesz-e igém, hogy szólhassak veled,
vagy így maradsz már örökre bezárva
a tiltó- meg a tagadószavaknak
irgalmatlan-szép, halott nyelvtanába?"

A sorok olvasása és hallgatása alatt is szinte érezni lehet, hogy az álom lelassult, mozdulatlan, szinte mélytengeri világából szeretne fölkelteni és előhívni valakit, aki csak ott létezik: benne és bennünk. A rövid vers többi sora is csupa kétség afelől, hogy vajon álmom innen mi van azzal, aki nekünk csak álomban létezik: velünk marad-e, ha reggelre kelvén felébredünk?

Szent Józsefet éjjel-nappal a Gyermek foglalkoztatta most már, hogy az angyaltól megtudta, hogy kitől és miért kell erre a világra születnie Mária által. Csoda-e, ha álmon innen és azon túl is csak ő van számára. És csoda-e, ha álmon innen alig lát, alig hall - az álom lesz a nyilvánvaló lét, a hallható szó, és a látható kép. József képi világában egyszersmind az álomvilág összeér a valósággal, és annak határán megmutatkozik maga az Isten. Ez a szerény, egyszerű ember beéri, és sokra viszi az álommal: szava sincs, nem beszél se mással, de még magában sem: csak gondolkodik, álmodik és megcselekedve teszi a dolgát. Felismerése, hogy jegyese Mária, a Megváltót hordozza szíve alatt, nem töprengés gyümölcse, hanem a kinyilatkoztatás.

A gyerekek játékaikon keresztül készülnek fel arra a szerepre, hogy felnőve, majd ők is szülők legyenek. A fiúk küzdenek, harcolnak, katonák a mindennapok szürke vértelen háborújában, mint ahogyan nekik kell talpon maradniuk a családban, mint férjek és apák. A kislányok babáznak, főznek, varrnak és ábrándosak, olyan játékokat játszanak, amelyek a feleség, illetve az anyaszerepre készítik fel őket. Játsszák majdani szerepüket, melyet igazán akkor értenek meg, amikor nekik maguknak is gyermekük születik. Arra a szülői szerepre azonban, ami Máriának és Józsefnek jutott, bizonnyal egyikük sem készült fel. A nagy csodákra, a nagy álmok megvalósulására nem tudunk igazán felkészülni sohasem - akárhogy is, de mindig váratlanul és készületlenül ér bennünket, ettől aztán úgy érezzük, hogy elégtelenek vagyunk, hogy nem vagyunk képesek eleget tenni a csoda elvárásainak. Így József is, amikorra megértette, hogy mi is történik, kis híján elbocsátotta Máriát. Még jó, hogy nem volt forrófejű, hirtelen, meggondolatlan. Szent Máté evangélista a zsidókhoz szóló igehirdetést írja le. Ezért Jézus születése és származása körül is inkább József szempontjait érvényesíti. József kritikus töprengése és önemésztő magatartása csoda hírüladásának ellenvetései közé tartózik. Éppen úgy, mint Mária zavara vagy Zakariás ellenkezése. József végső soron Máté evangélista szemléletében mintája annak a zsidó férfinak, végső soron magának a zsidóságnak, aki küzdelmek révén ugyan, de végül készséggel elfogadja, hogy a Messiás így jön el.

Készülni a karácsonyra mindenkinek mást jelent, ahogy mást jelentett annak idején Szent Józsefnek és Szűz Máriának az igen kimondását. Szent József emberi drámája a mi küzdelmünk is: elfogadjuk-e, hogy az Úrtól van minden? Az angyal megparancsolta neki, hogy mit tegyen, és az engedelmességben lett szabad. Nekünk sem kellene más egyéb, mint elfogadni és igent mondani: álmon innen is! Hetek, napok óta mindenféle programokon és rendezvényeken, óvodától egyetemig, munkahelyektől szociális otthonokig felgyulladnak a karácsonyi fények, a négy fény: a hit, a szeretet, a béke és a remény! Mindegyik ünnepségnek és annak fényének a lényege az, hogy valami többet szeretnénk, készülünk és várjuk, hogy megjelenjék álmon innen is, minden vágyunk és álmunk! Nehéz lenne ilyenkor elhitetni bárkivel, hogy a kereszténység idegen az európai kultúrától és mégis amikor alkotmányt írnak és alkotnak rendre elfeledkeznek Európai államai a kereszténységről, államaik alapjairól! Reméljük, hogy mi magyarok, most amikor új alkotmányt akarunk írni a jövő nemzedékeinek, akkor nem feledkezünk meg erről kereszténységről, arról a királyról, aki koronáját, országát, szent jobbját felajánlotta az Istenszülő Szűz Máriának a Magyarok Nagyasszonyának.



Imádkozzunk:

Mindenható Istenünk, magunkhoz vettük örök megváltásunk zálogát. Kérünk, hogy minél inkább közeledik karácsony ünnepe, annál nagyobb odaadással készüljünk szent Fiad csodálatos születésének méltó megünneplésére. Aki él és uralkodik mindörökkön-örökké.
Ámen!