2010. december 22., szerda

Advent negyedik hetének szerdája



Advent negyedik hetének szerdája



Cabrini Szent Franciska rendalapító apáca emléknapja



Emeljétek fel fejeteket, kapuk,
táruljatok föl, örök kapuk:
a dicsőség királya bevonul.



Könyörögjünk!

Istenünk, te megszántad az embert, amikor bukásával halált érdemelt, és úgy határoztál, hogy Egyszülöttedet küldöd megváltásunkra. Add, kérünk, hogy akik alázatos szívvel valljuk a megtestesülés titkát, részesedjünk a megváltás kegyelmében. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen!



Krisztusban szeretett Testvéreim!

Mindannyian tudjuk, hogy Európában legvallásosabb nemzetek közé tartozik az olasz nép. Mégis a XIX században olyan szegénység és olyan nincstelenség nehezedett rájuk, akár az evangéliumi zsidó nép körében Jézus Krisztus korában. Ennek hatására a korábban felfedezett Amerikai kontinens lett az ígéret földje, amely vonzotta az új életben reménykedőket. Az olasz bevándorlókat azonban furcsa módon a lelkipásztoraik nem követték az új hazába. Amerikában élő sok ír szerzetes és pap látta el a bevándorlók hit igényeit. XIII. Leó pápa azonban olasz apácák egy csoportját az új hazába küldte missziós küldetéssel. A Jézus Szíve missziós nővérek társasága élén így került Amerikába a mai nap szentje Cabrini Szent Franciska. Franciska leginkább a latin anyanyelvű nemzetiségűek között végezte tevékenységét, amelynek révén halálakor, már mintegy 1500 nővér szolgált a rendben. New York nyomornegyedeinek missziója igen kemény munkát adott Franciskának, amely révén ő lett az USA első női szentje. Ezt a hatalmas munkát nem tudta volna véghez vinni, hanem Szűz Mária lelkületével és odaadásával végezte volna. Több, mint ötezer árva gyermeket neveltek és házaikban százezer szegény beteget kezeltek. Szűz Mária szemében Isten az alacsony sorsúakat felemeli. Erejét mutatja azok iránt, akiket kihasználnak egy olyan világban, amelyben sokakat szolgasorban tartott a vérlázító méretű szegénység és eladósodás, valamint az ellátórendszereknek való kiszolgáltatottság. A mai modern korban újra és újra átéljük ezeket az eseményeket. Részlet van a házon, de már a tatarozáson is, részlet az autón, részlet a tévén és a számítógépen. Fizetjük a villanyt, a gázt, a telefont, a kábeltévét, a vizet, a szemét elhordását. Még éppen a levegőért nem fizetünk, de úgy gondolom, hogy hamarosan ez is be fog következni. Szűz Mária úgy mutatkozik, mint szabad személy, aki maga választja szolgálatát, és nem olyan, mint mi, akiknek előírják a szolgaságot. Egy olyan világban, melyben a legnagyobb küzdelem az elegendő ételért folyik, Mária arról az időről énekel, amikor majd a szegények betelnek Isten javaival és nem azért húzzák az igát, hogy más emberek által ránk erőltetett szolgáltatásait kitudják fizetni. Akkor, amikor burjánzik a családok szétverése, a homoszexualitás törvényerőre emelkedik, amikor természetes a nők szexuális megalázása, Mária akkor arról énekel, hogy Isten felemel minden megalázottat, és visszaadja méltóságukat. Testvéreim, ez a világ már elkezdődött, ha nem is másutt, de Máriában igen.



Imádkozzunk:

Urunk, Istenünk, erősítsen minket Fiad szent testének vétele, hogy közelgő Megváltónk elé méltó jó cselekedetekkel járuljunk, és megkapjuk az örök boldogságot. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése