2010. július 10., szombat

Július 10. szombat



A tanítványok egy szívvel, egy lélekkel
állhatatosan imádkoztak Máriával, Jézus Krisztus Anyjával.


"Ne féljetek az emberektől!" - mondja Jézus Krisztus az apostolainak és rajtuk keresztül nekünk is, akik térben és időben is későbbi tanítványai lehetünk. A küldetésben benne van mindig egy természetfeletti valóság misztikuma. Egy testen, anyagi valóságon túli lét lehetősége, amely az egész Teremtést magában hordozza, és az élőket élteti. A küldetés nem megfogható és igazából nem is megmagyarázható, emberileg felfoghatatlan és mégis mindent ez a küldetés mozgat a Földön és a Mennyben is. A küldetésünk, hogy éljünk, hogy az életet tovább vigyük, és ez az élet Jézus Krisztus élete. A bolygónk, az anyagi megvalósulásunk teljes szinbiózisban van a benne megteremtett minden élőlénnyel és élettelen tárggyal is. Semmi sincsen körülöttünk feleslegesen, semmi sem hiába való, semmi sem csak önmagáért létezik, hanem igen is mindennek isteni küldetése van. Isten maga tartja kezében ezt az egységet, ezt a szinbiózist, amely maga az egész teremtés, melyben minden létezőnek konkrét célja van. A tudattal nem rendelkezőknek éppúgy, mint azoknak, akik tisztában vannak létezésükkel, sőt ismerik azt, akinek létüket köszönhetik. És ezáltal Isten gondot visel minden létezőre, hiszen benne élünk, mozgunk és vagyunk. Isten hajszálpontosan tudja mire van szükségünk, mi kell életünkhöz ebben a világban, csak merjünk ráhagyatkozni földi életünk zarándokútján. Mária, Jézus Krisztus édesanyja is pontosan ennek szellemében élt és cselekedett, még ha ez sokszor ellent is mondott minden emberi logikának. Ez az aggodalom és félelem nélküli élet titka. Bátorság tehát!


Istenünk, magunkhoz vettük megváltásunk és örök életünk zálogát. Esdve kérünk, hogy Szűz Mária anyai oltalma alatt Egyházad az evangélium jó hírével minden nemzetet megszenteljen, és a Szentlélek kiárasztásával az egész földkerekséget betöltse. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése