Poupard bíboros a Notre Dame-ról: katasztrófa a kereszténység számára
Sokkolta a Vatikánt a párizsi Notre Dame székesegyházban kiütött
tűz híre. A szentszéki szóvivő hétfőn este sajtóközleményben fejezte ki a
Vatikán reakcióját a történtekre. A La Stampa olasz napilapnak a francia Paul
Poupard bíboros, a Kultúra és a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának
nyugalmazott elnöke nyilatkozott a tragédia kapcsán.
„A
Szentszéket megrázta a hír és szomorúsággal értesült a Notre Dame
székesegyházban pusztított szörnyű tűzről. A katedrális a kereszténység jelképe
Franciaországban és a világon. Lelki közelségünket fejezzük ki a francia
katolikusoknak és Párizs lakosságának. Imáinkról biztosítjuk a tűzoltókat és
azokat, akik megtesznek minden lehetségest ebben a drámai helyzetben” –
fogalmazott Alessandro Gisotti szentszéki szóvivő hétfő esti közleményében.
A lángok elpusztítják egész Franciaország spirituális szívét
„Katasztrófa
a kereszténység és a világ minden hívője számára. Mélyen megrázó és arra hív
bennünket, hogy tegyük félre az egyházat sújtó megosztottságot.” Így
nyilatkozott Paul Poupard bíboros, a Kultúra és a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának
nyugalmazott elnöke a La Stampa olasz napilapnak a párizsi tragédia után. A
Római Kúria 88 éves jeles képviselője a történtek kapcsán elmondta: „Nem tudom
levenni a szememet a televízióban látható aggasztó képekről. Megsemmisülve
érzem magam a tűzlángok láttán, amelyek Párizst sújtják és elpusztítják egész
Franciaország spirituális szívét. Ez a pusztító tűz a Notre Dame
székesegyházban olyan, mintha egy film jelenete lenne, hihetetlen. Képtelen
vagyok elhinni” – ismételte Poupard bíboros.
Összeomlott a kultúra és a történelem „tartóoszlopa”
„Olyan
dráma ez, amely nemcsak a franciákat, de az egész világot érinti. Nem falak és
kövek ledőléséről van szó: összeomlott a kultúra, a történelem, az emberiség és
minden ország, Európa és Amerika történelmének ’tartóoszlopa’” – mutatott rá a
francia bíboros. Ezt követően felidézte a Párizsban töltött idejének emlékeit:
„A Katolikus Intézet rektora voltam tíz évig. Számos alkalommal megfordultam a
Notre Dame székesegyházban, előadásokat tartottam és konferenciákon vettem
részt. Mindezeknek a pillanatoknak a képei leperegnek most az gondolataimban és
a szívemben. Ugyanígy a hívek, a zarándokok és a turisták ezreinek képe is,
akik mindennap tágra nyílt szemmel csodálták a Notre Dame-ot”.
A Notre Dame, a kereszténység szimbolikus helyének tragédiája egyesítsen bennünket
Poupard
bíboros a hit embere és azonnal gondolt a jövőre is. „Az egyetemes egyház e a
nehéz és zaklatott történelmi pillanatában a Notre Dame, vagyis a kereszténység
szimbolikus helyének tragédiája egyesítsen bennünket. Ez az eset ismét
harmonikus egységbe kell, hogy kovácsoljon minden keresztényt. A párizsi lángok
ugyanis túllépnek a megosztottságainkon.”
A párizsi tűz gondolkodtasson el minket földi létünkről
Poupard
bíboros a híveket illetően felvetette: ha a bármilyen okból kitört tűz miatti
kár esetleg helyrehozhatatlan is, „el kell, hogy gondolkodtasson bennünket
földi létünkről és emlékeztetnie kell minket arra, hogy életünk mennyire
bizonytalan, törékeny és kiszámíthatatlan. Meg kell tanítsa nekünk, hogy az
élet legfontosabb dolgait helyezzük a középpontba, kezdve a testvériségtől.”
Poupard bíboros nagyra értékelte az azonnali szolidaritás jeleit, amelyek
számos országból és átlagemberektől is érkeznek Párizsba a történtek miatt. „Ez
az egységérzés bizonyára segítséget jelent, hogy szembe tudjanak nézni ezzel a
szörnyű eseménnyel, a nyomasztó károkkal és ahhoz is, hogy ebből a pusztító
összeomlásból sikerüljön újra talpra állni.”
Ravasi bíboros: székesegyház hívők és nem hívők számára egyaránt
Gianfranco
Ravasi bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke a Notre Dame-ot „hívők és nem
hívők székesegyházának nevezte, amely egy élő valóság, amelybe a nem hívők is
belépnek, hogy végigjárják a szépség útját. Ez az egyházi örökség – mégha nem
is az egyház tulajdona, hanem a francia államé – olyan élő teremtmény, amelyben
liturgiákat végeznek, találkozókat tartanak és ahol a nem hívők körbejárhatják
a szépség útvonalát.” Ravasi bíborost megdöbbentette a tény, hogy sok párizsi
és turista is könnyekre fakadt a lángokba borult Notre Dame láttán. Ez is azt
bizonyítja véleménye szerint, hogy „a nagy székesegyházak, bazilikák élő
testek”.
Felidézte,
hogy a Notre Dame eredete a XI. századra, a gótika kezdetére nyúlik vissza,
majd 1325-ig tartott az építése. A székesegyház története hasonlít egy
személyéhez, aki életében szenved, megsebesül és előfordul, hogy szinte a halál
küszöbére kerül, aztán újjászületik és ismét életre kap. A hit és a művészet
folyamatos jelenléte nemcsak egy vallási jel. A polisról (város) alkotott
elképzelésben a város lüktető szívének tekintették a székesegyházat. Ravasi
bíboros továbbá felidézte: a Kultúra Pápai Tanácsa által elindított „Népek
udvara” kezdeményezés első állomása éppen a párizsi Notre Dame volt a hívők és
nem hívők közötti párbeszéd helyszíneként.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése