A pápa a Visconti gimnázium diákjaihoz: A nagy előd, Gonzága Szent Alajos példájával előre
Virágvasárnap előtt szombaton délben Ferenc pápa a VI. Pál aulában
fogadta a római Visconti gimnázium 5000 diákját tanáraival együtt. A
látogatásra abból az alkalomból került sor, hogy idén tartják az „Alajos
Jubileumot”, a gimnázium egykori diákja, a jezsuita Gonzága Szent Alajos
születésének 450. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékévet. Ferenc pápa a
Visconti Líceum, a néhai Collegium Romanum egykori diákjaihoz intézett
beszédében a Szent életéből kiindulva annak két jeles tulajdonságára
emlékeztette őket: tudjanak ők is nagy döntéseket hozni az életben, továbbá
merjenek szeretni tiszta és szabad szívvel.
Gonzaga Szent Alajos rövid és tartalmas élete
Gonzaga
Szent Alajos 1568. márciusában született lombardiai őrgrófi család elsőszülöttjeként,
aki örökségéről és világi hatalmáról lemondva jezsuita szerzetesnek állt be,
majd korai halála után 14 évvel később boldoggá, majd 1726-ban szentté avatták.
Sírját a római Szent Ignác templom oldalkápolnája őrzi. Családi ellenkezés dacára
lépett a Jézus Társaságába, így került Rómába, és lett a Collegium Romanum
jezsuita kollégium növendéke. 1590-91 telén éhínség és pestisjárvány sújtotta
az Örök Várost és környékét. Krisztusi szeretetétől indíttatva Alajos is beállt
a Collegium Romanum diákjaival együtt a betegeket segítők önkéntesek csapatába.
Szolgálata közben megfertőződött és fél éves súlyos betegség után 1591-ben
hunyt el, száz évvel Szent Ignác születése után. Ő lett a katolikus egyházban
az ifjúság védőszentje és emiatt születése 450 éves jubileumára tavaly,
2018-ban „Gonzága Szent Alajos emlékévet” hirdettek meg. Ferenc pápa ezen
jubileum keretében találkozott a Visconti gimnázium tanulóival, akik Gonzaga
Szent Alajosban valójában egykori diáktársukat tisztelhetik.
Becsüljék meg az elődök nemes örökségét
Ferenc
pápa a VI. Pál aulát szinte teljesen megtöltő „szentalajosi” diákságot az
iskolai közösség globális egyesítő erejére emlékeztette, mely az oktatás és a
nevelés által egyszerre nevel állampolgárrá és kereszténnyé. Rögtön arra figyelmeztette
őket, hogy ügyeljenek a civil és keresztény embernek erre a nevelési
szövetségére, mely szövetséget a világban egyébként már megszakították. Utalt
az iskola diákjainak nagy öregjeire, mint Eugenio Pacelli, a későbbi XII. Piusz
pápa, Franco Modigliani, a későbbi Nobel díjas közgazdász. Becsüljék mFer az
iskola eme örökséget, melynek ősét Szent Ignác alapította, majd XIII. Gergely
pápa újjászervezte. A hit és az értelem párbeszédét valló nagy elődök sora
jelentősen hozzájárult a tudomány és társadalom további fejlődéséhez.
Hasonlóképpen az evangélium értékei ma is éltethetik az olasz nemzedékek sorát.
Szabadsággal, az igazság becsületes keresésével, szolidárisan előre!
Külön
kitért a pápa a neves elődök felsorolásában Matteo Ricci nevére, aki szintén a
kollégium öreg diákja. A jezsuita rendbe lépve annak tagjaként az elsők között
teremtette meg a Kína és a Nyugat közötti barátság hídját, ami főként annak
köszönhető, hogy máig érvényes módon tudta az inkulturáció, azaz a más
kultúrába való belegyökerezés révén elvinni a keresztény tanítást a kínai
világba. Vegyétek azt a fáklyát és szenvedélyes lelkesedéssel vigyétek tovább
ezt a feladatot a megváltozott körülmények között! – bíztatta a diákokat a
pápa. Szenvedéllyel, ellenállva a közömbösség szellemének és mindig nyitottan
az együttműködésre! Ne féljenek a különbözőségtől, hiszen a különféle kultúrák
és különféle személyek közötti párbeszéd gazdagítja az országot, előnyére válik
a földön mindenkinek. Az iskola egy laboratórium, mely elővételezi az eljövendő
közösséget. Ebben jelentős szerepet játszik a vallási tapasztalat, melybe
belefér mindaz, ami hitelesen emberi. Az egyház a II. Vatikáni Zsinat nyomán
előmozdítja a testvériség egyetemes értékét, mely a szabadságon, az igazság
becsületes keresésén, az igazságosság és a szolidaritás előmozdításán alapul,
főként a gyengék felkarolásával. Mindez nem könnyű, de ez az egyetlen út, mely
gyümölcsöt terem számunkra.
Hoznak bátran döntéseket egész életükre vonatkozóan
Ferenc
pápa arra emlékeztette a diákokat, hogy iskolájuk épületében tanult egykor
Gonzaga Szent Alajos és akit az iskola mellé épített Szent Ignác templomba
temettek. Ugyanazon falak között tanult és lett ott szentté, az ifjúság
védőszentjévé. Elsőként azt idézte fel a fiatal példakép életéből, hogy ő
tudott jelentős döntéseket hozni az élete számára, anélkül, hogy a karrier vagy
a pénz istene vonzásába került volna. Éppen ezért fontos, hogy a benső
dolgainkkal foglalkozzunk, vagyis hallgassunk a lelkiismeretünk hangjára. Ehhez
pedig megfelelő hely és idő kell, ahová visszavonulva az ember egyedül marad és
csendet tart. Közben ne féljetek a csend nehézségeitől vagy éppen
szárazságától! – kérte a pápa. Külön a fiatalok lelkére kötötte, hogy álljanak
ellen a mobiltelefontól való függésnek, ami önmagában, eszközként véve jó
lehet, mert kapcsolatokat teremthet, de elragadhatja az ember szabadságát is,
sőt kábítószerként mérgezhet is. Arra figyeljenek, hogy a csevegés helyett
inkább a közösség építésére használják fel. Szent Ágoston bölcs szavát idézte:
„In interiore homine habitat veritas”, vagyis az ember bensőjében lakik az
igazság. Ezt és ott kell keresnünk!
A leleményes szeretet tágasságával szolgáljatok!
Gonzaga
Szent Alajos életének másik vonásaként említette meg Ferenc pápa annak a
képességét, hogy tiszta szívvel és szabadon szeressünk. Istenhez csak az jut
el, aki szeret. Az ember érzelmi életének két dimenziója van: a szemérem,
vagyis a tisztaság és a szabadság. A szemérmes szeretet nem arcátlan, és ebben
a tiszta szeretetben hűségesnek kell maradni. A szeretet nem játék, hanem Isten
legszebb ajándéka. Ne piszkítsuk be hűtlenséggel, szeressünk kitágult szívvel,
nagylelkűen! Ennek a nagylelkű szívnek aztán szüksége van arra, hogy
szolidárisan elinduljon a felebarát, a szegény felé. Ebben nagyon segít a
szeretet leleményessége. Ez túllendít bennünket a falakon, az akadályokon.
Ennek segítségével tudott Gonzaga Szent Alajos is a betegek
rendelkezésére állni, akár egy pestisjárvány közepette is. A szeretet mindig
túllendít, ne felejtsétek, ezt teszi a leleményes szeretet! – ajánlotta a
Szentatya.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése