Útravaló – 2019. március 7.
Napról napra közreadjuk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.
(Statio:
ad S. Georgium)
Rómában
már a VI. századtól kezdődően minden nap egy-egy úgynevezett stációs, kijelölt templomban
gyülekezett össze e szent időben az Egyház. A megszentelt hely vértanú
patrónusa, lelkisége sokszor befolyásolta és értelmezte a nap evangéliumát,
liturgiáját. Márciusban mi is ezekre a római bazilikákra utalva és vértanúiknak
példája, közbenjárása által kísérve közeledünk megváltásunk ünnepéhez, hiszen a
szentek különféle élethelyzeteiben a Lélek újraolvassa számunkra Krisztus
misztériumát.
* * *
Életről
és halálról szól az olvasmány, Jézus pedig saját halált jelöli meg úgy, mint az
életre jutás állomását. Bizalmat kér, azaz ráhagyatkozást, önmagunk
elvesztését, vele való azonosulást a halállal vívott harcában, vagyis
kereszthordozást. Nagyböjtben a keresztségre és a keresztségi
fogadalom megújítására készülőknek szakítaniuk kell bűnös életformájukkal,
bízniuk kell abban, hogy beidegződött bűneik nélkül, de az Úr keresztjét
hordozva szabadabb a világ. Ez azonban harcot kíván, ennek a képe a mai
stációs szent, a sárkányölő Szent György vértanú. Engem milyen
beidegződések, bűnök fojtogatnak, amelyekkel küszködök, de nem akarom
elengedni őket, mert félek nélkülük élni? Ha ezt belátom, akkor lépek ki az
igazi harctérre, amikor pedig megvívok velük, részem lesz Krisztus húsvéti
diadalában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése