Seregély István: „Az új esztendő küszöbén nem tudjuk, mit hoz a jövő…”
Seregély István nyugalmazott egri érsek szívügyének tekintette, hogy nyugdíjas éveiben elmélkedéseket írjon Adoremus című liturgikus kiadványunkba. A múlt esztendő utolsó napján elhunyt főpapra emlékezve napról napra közreadjuk a 2019. januári számba Útravaló címmel írt elmélkedéseit.
A
lelkipásztorkodásnak ez a formája sokakat megérintett, számos elismerő levél és
szóbeli közlés érkezett szerkesztőségünkhöz, melyekben az olvasók méltatták
írásait, iránymutató gondolatait. Érsek úr előre dolgozott. Karácsony előtt már
a 2020-as évre készítettük elő a közös munkát. December 31-én érkezett a
fájdalmas hír, hogy az örök hazába költözött. Amikor megköszönjük a
Teremtőnek életét és a tehetséget, mellyel megajándékozta, kegyelettel
emlékezünk rá, és olvassuk az Adoremus 2019. januári számában eligazító
tanítását. További két alkalommal találkozhatunk majd írott örökségével,
májusban és októberben.
Imádkozzunk
érte a gyászmise liturgiájának szavaival: Add meg nekünk, Urunk, hogy szolgád,
István érsek lelke, melyet a világ küzdelmes harcaiból kivezettél, szentjeid
társaságába jusson. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen.
Requiescat
in pace!
A Magyar
Kurír, az Új Ember hetilap
és az Adoremus liturgikus kiadvány szerkesztősége
és az Adoremus liturgikus kiadvány szerkesztősége
*
Az
életét Istenhez igazító ember az év végi hálaadásban egy megjárt esztendő Isten
adta ajándékaiért mond köszönetet. Alkalom ez arra, hogy az Istentől kapott
életet, annak épségét, a betegségből való gyógyulást hálával viszonozzuk.
Istené a világ minden anyagi java, mely megélhetésünk föltétele. E javak
felhasználásához az együtt munkálkodást lehetővé tevő emberek közösségét sem mi
magunk rendeltük hozzá.
Az új
esztendő küszöbén nem tudjuk, mit hoz a jövő. Minden gondolatunk, tervünk,
reményünk megvalósulása olyan körülményektől függ, amelyek nem rajtunk múlnak.
Mégis bizalommal csendül föl ajkunkon az újévi ének: „Ó, szép Jézus, ez új
esztendőben légy híveidben. Ó, Mária, esedezz érettünk, édes reményünk (…),
hogy ez új esztendőben lehessünk épek testben, lélekben!” Mindez idén is
ajándék lesz számunkra mennyei Atyánktól. Biztosak lehetünk abban, hogy meg is
kapjuk tőle mindazt, ami üdvösségünkre szolgál, s élhetünk e javakkal az
előrehaladó világban.
Jól
bánni mindezzel viszont nekünk kell. Élni nekünk kell az emberhez méltó életet,
napról napra esedékes szellemi és anyagi követelményei szerint. Talán
fölösleges is mondani, mert mindenki tudja: Isten Fia, aki erre a világra
született, és mindenben hasonló lett hozzánk, vállalta ezt az emberi
kötelezettséget, ami az áteredő bûn miatt nehézzé vált. Követői is erre
számíthatnak.
Nyilvánvalóan
csak együtt, a többi ma élő emberrel közösen tehetjük eredményessé napjainkat a
múló világban. Sajnos az áteredő bûn átka megakadályozza életünk
zavartalanságát. Ez idén is így lesz, mind a magunk köreiben, mind a nagyvilág
gazdasági és politikai összefonódásaiban. Az élet a földön eddig is
viszontagságos volt, és az marad az új évben is. Csak az nyugtat meg, hogy
Isten végtelen jósága nem engedi, hogy a terhünk nehezebb legyen, mint amit
holtunkig elbírunk. Eszményünk és Urunk, Jézus nem törölte el az ember szabadságával
együtt járó esendőséget, csak erőt ígért mindenhez, ami az ő dicsőségét és a mi
üdvösségünket szolgálja.
Azt is
emlékezetünkbe idézzük, hogy az ember vétkes és vétlen haszontalanságait az új
esztendőt adó Isten előre tudta, ezért Fiát nemcsak az igaz életre tanítóként
küldte közénk, hanem megváltóként is. A világ mai rendjében nem lehet elkerülni
esendőségünk velejáróját, vétkeinket. De megvan minderre az orvosság. Isten
Fiának emberként elfogadott keresztáldozata mindent helyreigazíthatóvá tett. Ezért
újévi tervünkből nem hiányozhat a megtérés készsége és gyakorlata.
Mindez
csak Isten előtti őszinte imával kérhető az új esztendő kapujában. Elsőként a
közvetlen családi körben készen kell lennünk arra, hogy segítsük egymást ebben.
Bízzunk
abban, hogy az átalakuló és ezért zavaros világban Isten megígért áldásával és
egymást támogató önzetlen emberi szeretettel iparkodva 365 nap múltán lesz
miért hálát adnunk Istennek és egymásna.
Az újév
napja Szűz Mária anyaságának ünnepe. Az embereket testvérül fogadó Fia
mindnyájunk égi anyjául rendelte őt. Bízhatunk oltalmában az új esztendőben is.
Seregély
Istvánnyugalmazott egri érsek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése