Ferenc pápa: Gondolkodjunk el, miben tudnánk változtatni magatartásunkon!
December 9-én délben a Szentatya elimádkozta az Úrangyala imát a Szent Péter téren egybegyűlt zarándokokkal. Hangsúlyozta, hogy nekünk is tudnunk kell változtatni magatartásunkon, nyitnunk kell mások felé, reményt és vigaszt kell vinnünk az embereknek.
Kedves
testvéreim, jó napot kívánok!
Múlt
vasárnap a liturgia arra hívott, hogy virrasztással és imádsággal éljük meg az
adventi időszakot, az Úrra való várakozást: „virrasszatok” és „imádkozzatok”.
Ma, advent második vasárnapján, arra kapunk útmutatást, hogyan töltsük meg
tartalommal, hogyan tegyük konkréttá ezt a várakozást: elindulva
a megtérés útján. Az út vezetőjeként az evangélium Keresztelő János
alakját állítja elénk, aki „bejárta a Jordán egész környékét, hirdette a
bűnbánat keresztségét a bűnök bocsánatára” (Lk 3,3). A Keresztelő küldetésének
bemutatására Lukács evangélista Izajás ősi jövendölését használja fel, mely így
szól: „A pusztába kiáltónak a szava: Készítsétek az Úr útját, egyengessétek
ösvényeit! A völgyeket töltsétek fel, a hegyeket, halmokat hordjátok el!” (Lk
3,4–5).
Az érkező
Úr előtti út készítéséhez számot kell vetni a megtérés követelményeivel, melyre
a Keresztelő hív. Melyek a megtérés követelményei? Mindenekelőtt be kell
tömködnünk azokat a repedéseket, amelyeket rideg és közönyös magatartásunk
okozott, meg kell nyílnunk mások felé, ugyanazokkal az érzelmekkel, amelyek
Jézust töltötték el, vagyis azzal a szívélyességgel és testvéri odafigyeléssel,
mely magáénak érzi a felebarát szükségeit. Tehát be kell tömködnünk a ridegség
okozta repedéseket! Nem lehet szeretetkapcsolatunk, testvéri kapcsolatunk
felebarátunkkal, ha „kátyúk” vannak, ahogyan nem tudunk haladni olyan úton sem,
amely tele van kátyúval. Változtatnunk kell magatartásunkon! S mindezt úgy,
hogy különösen odafigyelünk a rászorulókra. Aztán le kell csiszolnunk a
büszkeség és gőg okozta érdességet is. Sokan vannak, akik anélkül, hogy
észrevennék, büszkék és fanyarok, nem ismerik a szívélyességet. Ezt le kell
győzni, és konkrét gesztusokkal ki kell békülni testvéreinkkel, bocsánatot kell
kérnünk bűneinkért. Nem könnyű kiengesztelődni. Mindig arra gondolunk: „Ki
teszi meg az első lépést?” Az Úr segít nekünk, ha jó szándék vezet bennünket. A
megtérés ugyanis akkor teljes, ha alázatosan beismerjük hibáinkat,
hűtlenségeinket, mulasztásainkat.
Hívő
ember az, aki közelítve testvéréhez, Keresztelő Jánoshoz hasonlóan utakat
készít a pusztában, vagyis a remény távlataira mutat a kudarctól és vereségtől
terhelt, kiúttalan élethelyzetekben. Nem adhatjuk meg magunkat a bezárkózás és
elutasítás negatív helyzetei előtt, nem hagyhatjuk, hogy legyőzzön bennünket a
világ mentalitása, mert életünk középpontja Jézus és az ő világosságot,
szeretetet és vigasztalást adó szava. Ő a középpont! A Keresztelő erélyesen,
szigorúan szólította fel korának embereit megtérésre. Ugyanakkor tudott meghallgatni,
képes volt gyengéd gesztusokra, a megbocsátás gesztusaira az emberek sokasága
felé, akik hozzá járultak, hogy megvallják bűneiket és megkeresztelkedjenek
nála a bűnbánat keresztségével.
Keresztelő
János tanúságtétele segít bennünket, hogy tudjunk fejlődni életvezetésünkben
megmutatkozó tanúságtételünkkel. Prédikálásának tisztasága, igazságot kimondó
bátorsága fel tudta ébreszteni a régóta szendergő reményteli várakozásokat a
Messiásra. Ma is, Jézus tanítványainak is az a feladata, hogy az ő alázatos,
mégis bátor tanúi legyenek, hogy reményt öntsenek az emberekbe, megértessék,
hogy mindenek ellenére Isten országa nap nap után folytonosan épül a Szentlélek
erejében. Gondolkodjunk el mindannyian: hogyan tudok változtatni valamit
magatartásomon, amivel készíteni tudom az utat az Úr előtt?
Szűz
Mária segítsen, hogy nap nap után készítsük az Úr útját, magunkon kezdve; és
hogy a béke, az igazságosság és a testvériség magjait hintsük rendíthetetlen
türelemmel magunk körül!
A Szentatya szavai az Angelus elmondása után:
Kedves
testvéreim! Szeretettel köszöntelek mindnyájatokat, Rómából, Olaszországból és
a világ sok részéből érkezett zarándokok!
Külön is
üdvözlöm az Orvieto-Todi-i egyházmegye számos fiatalját. Köszönöm, [hogy
eljöttetek] szép adventet!
Köszöntöm
a trapani, caltagironei és brontei híveket, valamint a Bergamo melletti Almè
oratóriumának bérmálkozóit.
Szép
vasárnapot kívánok mindenkinek! Kérlek benneteket, ne feledkezzetek el
imádkozni értem! Jó étvágyat az ebédhez! A viszontlátásra!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése