2018. december 11., kedd

A pápa lelkiismeret-vizsgálatra hív „Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata” elfogadásának jubileumán



A pápa lelkiismeret-vizsgálatra hív „Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata” elfogadásának jubileumán


December 10-i keltezéssel Ferenc pápa üzenetet küldött arra a konferenciára, melyet Rómában, a Pápai Gergely Egyetemen tartanak december 10–11-én „Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata” elfogadásának 70. és a „Bécsi nyilatkozat és akcióprogram” elfogadásának 25. évfordulója alkalmából.


Az Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdításának Dikasztériuma szervezte nemzetközi konferencián részt vesznek a szentszéki nagykövetségek képviselői, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), az Európa Tanács küldöttei, valamint a tudományos élet képviselői a világ minden részéből.
Ferenc pápa üzenetében megállapítja, hogy a két dokumentum elfogadása évfordulójáról való megemlékezéssel „a nemzetek családja el akarta ismerni minden ember egyenlő méltóságát, ami az ember – aki test és lélek elválaszthatatlan egysége – természetében gyökerezik. Ebből a méltóságból következnek az alapvető jogok és szabadságok”. A Szentatya ugyanakkor emlékeztet arra is, hogy az 1948-as nyilatkozat megfogalmazza: „a személynek kötelességei vannak a közösséggel szemben, amelynek keretében egyedül lehetséges a személyiség szabad és teljes kifejlődése” (29. cikk).
Ferenc pápa az évfordulók kapcsán elmélyült gondolkodásra hív az emberi jogok alapjáról és tiszteletéről a mai világban. Újult erővel kell fáradozni általában az emberi méltóság, de főként a társadalom legsérülékenyebb tagjai védelmében: „A jelenben tapasztalt ellentmondások ugyanis azt a kérdést vetik fel, hogy vajon a hetven évvel ezelőtt deklarált jogokat tisztelik, védelmezik és előmozdítják-e egyáltalán.”

A Szentatya felsorolta az igazságtalanságok formáit, melyek alapja „az ember redukált antropológiai értelmezése” és „a nyereségre épített gazdaság, mely habozás nélkül kizsákmányolja és megöli az embert”. Miközben az emberiség egyik része dúskál a javakban, másik részének nem ismerik el emberi méltóságát, és lábbal tiporják jogait. Ilyen igazságtalanság, hogy gyermekektől megtagadják a megszületés jogát, hogy sokaknak nincs hozzáférésük az emberhez méltó életkörülményekhez, ki vannak zárva a megfelelő oktatásból, hogy sokakat jogtalanul megfosztanak a munkájuktól, vagy éppen rabszolgaként dolgoztatják, embertelen körülmények közt tartják fogva őket, megtagadják tőlük a szabadulás lehetőségét.
Ferenc pápa hangsúlyozza: mindazokra gondol, „akiket gyanú és megvetés vesz körül, akiket hátrányos megkülönböztetés és erőszak ér faji, etnikai, nemzeti vagy vallási hovatartozásuk miatt”. Végül a pápa rámutatott arra is: sok ember szenved jogainak megsértése miatt a háborús konfliktusokban, miközben a halál vámszedői gátlástalanul meggazdagodnak testvéreik vére árán.
A pápa minden keresztényt lelkiismeret-vizsgálatra hív, ugyanis amikor e számos igazságtalanság létezik, akkor minden kereszténynek kötelessége, hogy a saját területén bátran hozzájáruljon ahhoz, hogy az alapvető emberi jogokat tiszteletben tartsák. Az igazságosság és a szolidaritás követelménye különös módon érinti a keresztényeket, mert az evangélium kifejezetten arra hív bennünket, hogy forduljunk a legkisebb testvéreink felé.
Üzenete végén a Szentatya szívből jövő felhívással fordul a társadalom vezetőihez, azt kérve tőlük, hogy helyezzék az emberi személyt politikai döntéseik középpontjába, együttműködve egymással a fejlődés szolgálatában, még ha ez azt is jelenti, hogy az „árral szemben” haladnak. A tanácskozás résztvevőire végül Ferenc pápa Isten áldását kéri a Szűzanya, a Béke Királynője közbenjárásában bízva.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése