Ferenc pápa Úrangyala imádsága: minden keresztény hirdesse az evangéliumot!
Vasárnap délben, az Úrangyala elimádkozásakor mondott beszédében
Ferenc pápa a keresztények missziós küldetéséről szólt. A középpontban mindig
Jézus álljon és az evangélium hirdetésének stílusát jellemezze az eszközök
szegénysége. Fogadjuk el a visszautasítást és a kudarcot is. Nem jó keresztény
az, aki nem érzi a szükségét annak, hogy hirdesse az evangéliumot, hirdesse
Jézust – mondta a Szentatya.
Jézus
megbízza apostolait, hogy folytassák küldetését
A
vasárnapi evangéliumi szakasz (Mk 6,7-13) azt a pillanatot beszéli el,
amikor Jézus megbízza a tizenkét apostolt, hogy folytassák küldetését. Miután
egyesével, név szerint magához hívta őket, „hogy vele legyenek” (Mk
3,14), hogy hallgassák szavait és figyeljék gyógyító gesztusait, most ismét
magához hívta az apostolokat, hogy „kettesével szétküldje” őket a falvakba,
amelyeket ő maga készült felkeresni. Ez egyfajta „szakmai gyakorlata”
volt annak, amit majd tenniük kellett az Úr Feltámadása után, a Szentlélek
erejével.
A
misszió középponjta mindig Jézus
Az
evangéliumi szakasz hangsúlyozza a misszionárius stílust, amelyet két
pontban foglalhatunk össze: a küldetésnek van egy középpontja, és van
egy arculata.
A
misszionárius tanítványnak mindenekelőtt van egy vonatkoztatási középpontja,
ami Jézus személye. Az elbeszélés ezt egy sor igével jelöli, amelyek alanya Jézus:
„magához hívta”, „szétküldte őket”, „hatalmat adott nekik”, „meghagyta
nekik”. Így a tizenkettő működése egyfajta kisugárzás egy középpontból,
Jézus jelenlétének és működésének ismétlése missziós küldetésükben. Ez azt
mutatja, hogy maguknak az apostoloknak nincs semmi saját hirdetni
valójuk, nem rendelkeznek önálló képességekkel, hanem „küldöttekként” szólnak
és cselekednek, mint Jézus hírnökei.
Minden
megkeresztelt feladata, hogy hirdesse Jézus evangéliumát
Ez az
evangéliumi epizód vonatkozik ránk is és nem pusztán a papokra, hanem minden
megkereszteltre – folytatta beszédét Ferenc pápa. Ugyanis mindnyájan arra
kaptunk meghívást, hogy tanúságot tegyünk a különböző életkörülmények között
Krisztus evangéliumáról. És számunkra is ez a küldetés csak akkor hiteles, ha
változatlan középpontjából, Jézusból indul ki. Nem az egyes hívek, vagy
csoportok kezdeményezése, még kevésbé a nagy csoportosulásoké, hanem az Úrral
elválaszthatatlanul egységben lévő egyház küldetése. Egyetlen keresztény sem
hirdeti „egyénileg” az evangéliumot, hanem mint az egyház küldötte, aki
magától Krisztustól kapta a megbízatást. Éppen a keresztség az, ami
misszionáriusokká tesz bennünket. Egy olyan keresztény, aki nem érzi a
szükségét annak, hogy hirdesse az evangéliumot, hogy hirdesse Jézust, nem jó
keresztény.
Vándorbot
és saru – a misszionárius felszerelése
A
misszionárius stílus második jellemzője az, hogy van arculata, amely az
eszközök szegénységét jelenti. Felszerelése a józanság szempontjának felel meg.
A Tizenkettő, ugyanis azt a parancsot kapta, „hogy az útra ne vigyenek semmit,
csak vándorbotot; sem kenyeret, sem tarisznyát, sem pénzt az övükben”. A Mester
szabadnak és könnyűnek akarja őket, támogatók és előnyök nélkül. Egyetlen
bizonyosságuk legyen az őket küldő Úr szeretete, erejüket mindössze azokból a
szavakból merítsék, amelyeket hirdetnek. A vándorbot és a saru a zarándokok
tartozékai, mert ilyenek Isten országának a hírnökei, nem mindenható menedzserek,
nem elmozdíthatatlan tisztviselők, nem turnézó sztárok.
A
szentek Isten országának alázatos munkatársai
„Gondoljunk
csak például erre az egyházmegyére, amelynek én vagyok a püspöke” – mondta a
Szentatya és felsorolta a római egyházmegye néhány szentjét: Néri Szent Fülöp,
Labre Szent Benedek József, Szent Alexius (Szent Elek), Szent Ludovica
Albertoni, Római Szent Franciska, Bufalo Szent Gáspár és még sokan mások. Nem
voltak hivatalnokok vagy vállalkozók, hanem Isten országának alázatos munkásai.
Ilyen volt az arculatuk. És ehhez tartozik az a mód is, ahogyan az üzenetet
befogadják: előfordulhat ugyanis, hogy nem fogadják be, vagy nem hallgatják
meg. Ez is a szegénység része, a kudarc megtapasztalása. A Jézussal történt
események, vagyis hogy visszautasították és keresztre feszítették, előre
vetítik hírnökei sorsát. És csak akkor találunk bátorságot az
evangelizálásra, ha egységben maradunk Ővele, aki meghalt és feltámadt.
Szűz
Mária segítségével hirdessük az evangélium örömteli hírét
Szűz
Mária, Isten Szavának első tanítványa és misszionáriusa segítsen bennünket, hogy
elvigyük a világba az evangélium üzenetét alázatos és ragyogó örömujjongással,
minden visszautasításon, értetlenségen vagy gyötrelmen túl.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése