2016. május 10., kedd

Húsvét hetedik hetének keddje



Húsvét hetedik hetének keddje


Az utolsó vacsora leírása sorában új részhez érkeztünk. Az eddigiekben Jézus a jelenlévőkhöz intézte szavait, mostantól viszont a mennyei Atyához. Tehát már nem egy beszédet mond, hanem imádkozik, s az ő imája feltárja számunkra a megváltás számos elemét, titkát. Egyedül János evangéliumában olvashatjuk ezt az imát, az áldozatát meghozni szándékozó, a szenvedést és az önfeláldozást önként vállaló Fiú imáját, amelyet az áldozatot kérő és elfogadó mennyei Atyához intéz.
Mai elmélkedésünkben ne részletezzük az ima tartalmát, hanem arra figyeljünk, hogy az utolsó vacsora eseményei miként jelennek meg a mi szentmisénkben. Az utolsó vacsora a lábmosással, egy megtisztulási szertartással kezdődött, amely a szentmise elején bűnbánati szertartásban, mint lelki megtisztulásban jelenik meg. Ezt követte Jézus tanítása, amelynek megfelel a szentmise tanító része az olvasmányokkal, a zsoltárral, az evangélium felolvasásával, valamint annak magyarázatával, a szentbeszéddel. Az utolsó vacsora harmadik szakaszában Jézus imádkozik és felajánlja önmagát az Atyának. A szentmisében ugyanez ismétlődik meg, pontosabban válik jelenvalóvá, Jézus felajánlja önmagát és mi is felajánljuk az ő áldozatával együtt önmagunkat Istennek. A szentmisén érdemes tudatosan odafigyelnünk ezekre a részekre, így válik részvételünk valóban áldozattá.
© Horváth István Sándor
Imádság:

Könyörülj rajtam, Uram, Jézus Krisztus, mint ahogy a jobb latoron könyörültél! Hatalmas kegyelmedbe ajánlom értelmemet, lelkemet, testemet, becsületemet és minden javamat. Oltalmazz engem és szeretteimet, minden embertársamat a gonosztól, kártól és veszedelemtől. Öld ki belőlünk a bűn átkát, és add, hogy új életet éljünk!
Canisius Szent Péter
 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése