ASSISI SZENT FERENC:
A teremtmények éneke
Magasságos, mindenható, jóságos Isten, dicső neved magasztalja, tiszteli és áldja minden. Urunk Te vagy, ó Magasságos, nem méltó arra senki, hogy néven nevezzen. Légy áldva és Veled minden teremtmény, mindenekelőtt bátyánk: Nap-fivérünk, hisz virradatot hozva ránk ragyog, szépséges ő, magas tündöklésében élünk, ten-fényességedet mutatja meg minékünk. Magasztaljon Hold-nővérünk s a csillag-miriád is, mind-mind Tőled való s kedved szerint világít. Magasztaljon öcsénk, a Szél örökkön, a lég, a felleg - bárminő idő jön: javunkra válik általad a Földön. Magasztaljon a víz, amelynek selymes hulláma hasznos, tiszta s nékünk is engedelmes. Magasztaljon másik öcsénk, a Tűz is, mely megvilágítja az éjszakákat, szépséges ő, vidám, erős - hatalma óriás-nagy. Magasztaljon, Uram, a Föld, mely nővérünk s anyánk is, mert ő mindannyiunkat gondoz, hordoz, magán visz, ajándékai: fű, fa, gyümölcs s a sok-sok színpompás virág is. Magasztaljon, Uram, kit szereteted bocsánatra hajlít, s kit kín gyötör, ki tűr sokféle bajt itt. Boldog, aki megnyugvást lel Tebenned és méltó lészen arra, hogy felemeljed. Magasztaljon, Uram, nénénk: a test Halála, melynek próbáját halandó ki nem állja. Jaj annak, akit bűnben ér el majd a vége! S boldog, ki megbékélve tér elédbe, mert nem ítéled második halálra. Magasztaljátok s áldjátok Urunkat hálatelten, s szolgáljátok nagy alázattal egyben.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése