2014. november 29., szombat

2014.11.28. Péntek



Evangelii Gaudium - az Evangélium öröme

2014.11.28. Péntek


„A huszonnégy vén és a négy élőlény leborult, imádták trónon ülő Istent, ezekkel a szavakkal: Ámen! Alleluja! És a trónról hang tört elő: s így szólt: Dicsőítsétek Istenünket, akik szolgáltok neki, és félitek, kicsik és nagyok (Jel 19,4-5) a Bárány menyegzője. „És hallottam, mint hatalmas tömeg moraját, mint nagy vizek zúgását, mint zengő menydörgés robaját: Alleluja! Megkezdte uralmát Urunk, Istenünk, a Mindenható. Örüljünk, ujjongjunk és dicsőítsük, mert eljött a Bárány menyegzőjének napja. Menyasszonya felkészült. Megadatott neki, hogy ragyogó fehér patyolatba öltözzék. A patyolat a szentek igaz tetteit jelenti. Ekkor hozzám fordult: Írd! Boldogok, akik hivatalosak a Bárány menyegzői lakomájára. Majd folytatta: Istennek ezek a szavai igazak. Lába elé borultam, hogy imádjam, de ő így szólt: Vigyázz, ne tedd! Szolgatársad vagyok neked és testvéreidnek, akik tanúságot tesznek Jézusról. Az Istent imádd! Mert Jézus tanúsága a prófétaság lelke”(6-10) Miért írja le az apostol ilyen részletesen és boldogítóan ezt a nagy vigalmat, amit a földön csak a menyegző jelenít meg? Azért, mert a földi élet az áldozatos, önzetlen szeretet gyakorlótere. Beteljesülése pedig az a házasságkötés, amiben a menyasszony is, a vőlegény is csorbítatlan szerelemmel egészítheti ki a hivatalos formulát: Feleségül veszlek testem és lelkem tisztaságával. És a másik ajak ugyanezt mondhatja el: Feleségül megyek hozzád testem és lelkem tisztaságával. Aki pedig egész földi életében ezt gyakorolja, az megérdemli a fentebbi ragyogó élményt.„Ekkor nyitva láttam az eget. Egyszerre egy fehér ló jelent meg. Aki rajta ült, azt Hűségesnek és Igaznak hívták. Igazságosan ítél és harcol. Szeme olyan, mint a lobogó tűz, fején sok korona, ráírva a név, amelyet senki sem tud (igazán érteni) csak ő. Vértől ázott ruha van rajta, a nevét Isten Igéjének hívják. Az égi seregek fehér lovon kísérik, tiszta fehér patyolatba öltözve. Szájából éles kard tör elő, hogy lesújtson a nemzetekre. Vasvesszővel kormányozza majd őket, és tapossa a mindenható Isten haragja tüzes borának sajtóját. Öltözetén a csípő körül ez a név volt felírva: Királyok Királya és Urak Ura”(11-16) Az ellenség leverése. „Láttam, hogy egy angyal áll a napban. Nagy szóval kiáltotta az égen repülő madaraknak: gyűljetek össze az Isten nagy lakomájára. Egyétek a királyok húsát, a vezérek húsát, a bajnokok húsát! Majd láttam: A vadállat és a föld királyai összegyűltek a seregeikkel együtt, hogy harcra keljenek a Lovassal és seregével. De ezek elfogták a vadállatot és vele együtt a hamis prófétát, aki csodákat tett, és félrevezette azokat, akik a vadállat bélyegét viselték és képmását imádták. Elevenen bevetették mind a kettőt a kénköves, tüzes tóba. A többit a Lovas kardja ölte meg, amely a szájából tört elő. És az összes madár jóllakott a húsukból”. (17-21) A Jelenések könyve nem hagy kétséget, hogy Isten rendet teremt, mert a gonosz lélek sorsáról Isten dönt: „Aztán láttam, hogy egy angyal szállt alá a mennyből, a mélység kulcsa volt nála és nagy láncot tartott a kezében. Megragadta a sárkányt, az őskígyót, vagyis az ördögöt, a sátánt, és ezer évre láncra verte. Letaszította a mélységbe, bezárta, és lepecsételte, hogy ne vezesse félre többé a népeket, míg le nem jár az ezer esztendő. Akkor rövid időre szabadon engedik” (20,1-3) „Urunk, Jézus kegyelme legyen.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése