Evangelii Gaudium – az evangélium öröme!
2014.09.18. Csütörtök
valamit. Pál apostol farizeus volt, mint az édesapja. Amikor megtért a damaszkuszi úton, megismerte Jézus tanítását, kivilágosodtak az ószövetségi homályok, lelkesen hirdette az Úr, Jézus Krisztus megváltói halálát és a halálból való feltámadását. Tudta, hogy Jézus feltámadt, hiszen a megtérése arra épült: én élve láttam Jézust, láttam isteni dicsfényét, megvakította a szememet. Két éven át személyesen oktatott a pusztában mindarra, amit a tizenkét apostolnak és a zsidó népnek három éven át tanított, rengeteg csodával alátámasztott. A mai levélrészletében ezt mondja ki: „Figyelmetekbe ajánlom, testvérek, az evangéliumot, amelyet hirdettem nektek. Elfogadtátok, és szilárdan kitartotok benne. Általa elnyeritek az üdvösséget, ha megtartjátok úgy, ahogy hirdettem nektek. Másként hiába lettetek volna hívővé”(1Kor 15,1-2) Hosszan bizonyítja a Jézusba vetett hit abszolút biztosságát. Hinni annyit jelent, hogy biztosan elfogadhatom igaznak, amit nem látok a szememmel, elhiszem azoknak a tanúságtétele alapján, akik maguk látták azt, amiről tanúskodnak. Ezért sorolja fel a szemtanúkat, akik jól ismerték Jézust, három éven át látták őt minden nap, együtt éltek vele egy közösségben. Látták halálra ítélten, kikísérték a Golgotára vezető keresztúton. Végig nézték az iszonyú keresztre feszítést, a három órán át vívott haláltusát. Látták meghalni. Látták a három órás sötétséget, a halála perceiben keletkezett rémisztő földrengést. Látták a holt testet Édesanyja ölében. Láttak és hallottak mindent, hogy mindenki elvesztette Jézus istenségébe vetett hitét, kivéve a Szűz Anyát. De ott hitet nyer, hitet vall a pogány százados: „Ez az ember valóban igaz volt”(Lk 23,47) Nagyon nehezen hitték el húsvét reggel az egymást követő üzeneteket a hozzájuk tartozó asszonyoktól, hogy Jézus teste nincs a sírban, csak az összehajtogatott halotti leplek. Angyalokkal beszéltek arról, hogy Jézus él, feltámadt és üzen apostolainak. Mária Magdolna volt a következő hír közvetítője: „Láttam az Urat, s ezt mondta nekem: Engedj! Még nem mentem föl Atyámhoz. Inkább menj el testvéreimhez (az apostolokhoz), és vidd nekik hírül: Fölmegyek Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, Istenemhez és a ti Istenetekhez” (Jn 20,17-18) Aznap este maga Jézus lépett be hozzájuk zárt ajtókon át: „Megállt középen és köszöntötte őket: Békesség nektek! E szavakkal megmutatta nekik kezét és oldalát. Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványok szívét” (19c-20) Pál apostol szintén szemtanúkat sorakoztat föl:„Megjelent Péternek, majd a tizenkettőnek. Később egyszerre több mint ötszáz testvérnek jelent meg, ezek közül a legtöbben még élnek, néhányan azonban meghaltak. Azután Jakabnak jelent meg, majd az összes apostolnak. Utánuk pedig, mint egy elvetéltnek, megjelent nekem is”(1Kor 15,5-8) Ennyi szemtanú kellett? Igen, mert az összes hívő az érzékelt tapasztalatukra kell, hogy támaszkodjék, hogy a hitünk szilárd legyen. Ők ezért meghaltak. A mi hitünk abszolút biztos. „Föltámadt Krisztus e napon, Alleluja! Hála légyen az Istennek” (Ho 87,1)
2014.09.18. Csütörtök
valamit. Pál apostol farizeus volt, mint az édesapja. Amikor megtért a damaszkuszi úton, megismerte Jézus tanítását, kivilágosodtak az ószövetségi homályok, lelkesen hirdette az Úr, Jézus Krisztus megváltói halálát és a halálból való feltámadását. Tudta, hogy Jézus feltámadt, hiszen a megtérése arra épült: én élve láttam Jézust, láttam isteni dicsfényét, megvakította a szememet. Két éven át személyesen oktatott a pusztában mindarra, amit a tizenkét apostolnak és a zsidó népnek három éven át tanított, rengeteg csodával alátámasztott. A mai levélrészletében ezt mondja ki: „Figyelmetekbe ajánlom, testvérek, az evangéliumot, amelyet hirdettem nektek. Elfogadtátok, és szilárdan kitartotok benne. Általa elnyeritek az üdvösséget, ha megtartjátok úgy, ahogy hirdettem nektek. Másként hiába lettetek volna hívővé”(1Kor 15,1-2) Hosszan bizonyítja a Jézusba vetett hit abszolút biztosságát. Hinni annyit jelent, hogy biztosan elfogadhatom igaznak, amit nem látok a szememmel, elhiszem azoknak a tanúságtétele alapján, akik maguk látták azt, amiről tanúskodnak. Ezért sorolja fel a szemtanúkat, akik jól ismerték Jézust, három éven át látták őt minden nap, együtt éltek vele egy közösségben. Látták halálra ítélten, kikísérték a Golgotára vezető keresztúton. Végig nézték az iszonyú keresztre feszítést, a három órán át vívott haláltusát. Látták meghalni. Látták a három órás sötétséget, a halála perceiben keletkezett rémisztő földrengést. Látták a holt testet Édesanyja ölében. Láttak és hallottak mindent, hogy mindenki elvesztette Jézus istenségébe vetett hitét, kivéve a Szűz Anyát. De ott hitet nyer, hitet vall a pogány százados: „Ez az ember valóban igaz volt”(Lk 23,47) Nagyon nehezen hitték el húsvét reggel az egymást követő üzeneteket a hozzájuk tartozó asszonyoktól, hogy Jézus teste nincs a sírban, csak az összehajtogatott halotti leplek. Angyalokkal beszéltek arról, hogy Jézus él, feltámadt és üzen apostolainak. Mária Magdolna volt a következő hír közvetítője: „Láttam az Urat, s ezt mondta nekem: Engedj! Még nem mentem föl Atyámhoz. Inkább menj el testvéreimhez (az apostolokhoz), és vidd nekik hírül: Fölmegyek Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, Istenemhez és a ti Istenetekhez” (Jn 20,17-18) Aznap este maga Jézus lépett be hozzájuk zárt ajtókon át: „Megállt középen és köszöntötte őket: Békesség nektek! E szavakkal megmutatta nekik kezét és oldalát. Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványok szívét” (19c-20) Pál apostol szintén szemtanúkat sorakoztat föl:„Megjelent Péternek, majd a tizenkettőnek. Később egyszerre több mint ötszáz testvérnek jelent meg, ezek közül a legtöbben még élnek, néhányan azonban meghaltak. Azután Jakabnak jelent meg, majd az összes apostolnak. Utánuk pedig, mint egy elvetéltnek, megjelent nekem is”(1Kor 15,5-8) Ennyi szemtanú kellett? Igen, mert az összes hívő az érzékelt tapasztalatukra kell, hogy támaszkodjék, hogy a hitünk szilárd legyen. Ők ezért meghaltak. A mi hitünk abszolút biztos. „Föltámadt Krisztus e napon, Alleluja! Hála légyen az Istennek” (Ho 87,1)
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése