2014. augusztus 27., szerda

Mit jelent a minta-okság fogalma?



Mit jelent a minta-okság (causalitas exemplaris) fogalma?

Aki csak az arisztoteleszi okokat ismeri, annak talán furcsa ez a fogalom. Akadhatnak azonban olyan beszélgetőtársak is, akiknek nem állt módjukban filozófiát tanulniuk, ezért röviden idézzük fel az Arisztotelész görög bölcselő által kidolgozott fogalmat.„Ok, (görögben: aition, latinban: causa) az, ami valaminek a létét eredményezi.Minden, ami létezik, valamiből valamivé lesz, valami által és valami végett jön létre, azért Arisztotelész négyféle okot különböztet meg: anyagi (hülé), formai (eidosz), mozgató (to kinétikon) és cél (telosz) okot.

1. Az anyagi ok ismeretére annak megfigyelése vezet, hogy a substancia (önálló lét) ellentétes tulajdonságokat képes felvenni, melyek nem egymásból jönnek létre, hanem egyik a másik helyét foglalja el. Minden változás feltételez egy létalapot, mely a legkülönbözőbb hatások befogadására képes, s lényeges vonása a szenvedőlegesség, a meghatározatlanság. Az ércből, a fából a legkülönbözőbb testek, idomok alakíthatók. Az anyag a változás kezdete és vég nélküli alapja (örökkévaló), kezdet és vég a létalap fogalmával összeegyeztethetetlen.

2. A forma, a meghatározó, alakító, határoló tényező.

Az érc szoborrá a forma által lesz. A forma nem a külső alak (figura), hanem a dolog belső lételve. A forma a dolog mi-ségét alkotó, a fogalomnak megfelelő lényeg, egyetemesség. A forma tehát a platóni ideának megfelelő létmozzanat, azzal a különbséggel, hogy nem létezik a dolgoktól külön, hanem azok belső léttartalmát képezi. – Anyag és forma csak gondolatilag különíthetők el egymástól. A természetben minden lény anyagból és formából áll. A kettő együtt alkot egy konkrét egyedi valót, mely tehát szükségszerűen kompozitum, összetett szerkezetű. A forma értékesebb, mint az anyag, s annál nagyobb fokban nevezhető létezőnek, azért Arisztotelész a szubsztancia alatt sokszor csak a formát érti. Az anyag természetszerűen törekszik, vágyik a forma után, a lehető forma nélkülözése az anyag számára a hiány állapota. A valók anyagi és formai összetettsége teszi érthetővé a változás tényét.

3 A mozgató ok. Minden változás, mint a képességiségből a ténylegességbe való átmenet, feltételez egy külső mozgató okot, melynek hatására változás létrejön. A lehetőség ui. úgy viszonylik a tényhez, mint a nem létező a létezőhöz. Márpedig a nem létezőnek nincs tevékenysége, nem adhat önmagának létet. Ami létrejön, „ami mozgattatik, valami által mozgattatik”. Az anyagnak, mint azt a művészet és a természet tárgyai bizonyítják, nincs önmozgása. A kőből és fából az építőmester, mint mozgató közreműködésével jön létre a ház. Hasonlóképpen a természeti változásoknak a természet erői a mozgató okai.

4. A cél-ok az, ami miatt valami történik. A cél a jó fogalmával azonos, amennyiben minden emberi tevékenység vagy természeti folyamat valami jó elérése, megvalósítása miatt történik”.(Magyar Katolikus Lexikon, IX. 961-962)

A minta-okság (causalitas exemplaris) a skolasztika által alkalmazott oksági forma: a szabad cselekvő önmagából meríti műve formáját. Aquinói Szt. Tamás ezzel az oksággal egészíti ki az Arisztotelész féle négy okságot. A minta-okság kapcsolatot létesít a tudattal rendelkező ható ok (Isten, ember, angyal) és az általa létrehozott mű között, az önmagában kialakított forma, eszme –a mű szempontjából külső forma-, és így a mű formai oka (belső forma) lesz, és az alkotás (teremtmény) lényegét határozza meg. A minta-okság gondolata plátóni gyökerekre vezethető vissza. Szt. Tamás hangsúlyozta, hogy a minta és a”kép” között nem azonosság, csak hasonlóság áll fenn, és így különbség, eltérés is, a minta kimeríthetetlen, míg a „másolat”, az eredmény lehatárolt. Ez érteti meg a teremtő és teremtmények közötti szakadékot, a minta-okság ugyanakkor megvilágítja, mi a lét-analógia alapja és hogyan lehet az ember Isten képmása. A minta-okság másik alkalmazási tere az ember alkotásainak világa (költészet, művészetek, tudomány, technika). Az ember munkájában szinte-teremtő. A lélek „valamiképpen minden”, a lét „hasonlósági megvalósulási helye”, épp ezért az ember végtelen sok féleképpen lehet mintája a műalkotásoknak, ezzel is visszatükrözi Alkotóját. A minta-okság alapján számos teológus nemcsak az egy Isten, de a Szentháromság nyomait is felfedezni véli az egyes lét-rétegek szerkezetében (az emberben: tárgyi és alanyi lét kettőssége és egysége, az élettani létben: férfi és nő, kémiai síkon: pozitív és negatív töltésű molekulák kettőssége és egysége)”(Magyar Katolikus Lexikon, IX. 199) Hozzátehetem, mint általam is sokszor idézett minta-okságot: a teremtés előtt a teremtendő dolgok minta-oka volt Jézusnak majdani embersége. Ember-lelke a szellemi létezők: angyalok, emberi lelkek, teste pedig az összes anyagi létezők: csillagvilág, emberi, állati, növényi testek minta-oka volt. (Kol 1,12-17)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése