Evangelii Gaudium – az evangélium öröme!
2014.07.20. vasárnap
Testvéreim, talán meglep benneteket, hogy az egyházi évnek a közepén járva az evangéliumból azt a részletet olvastatja az Egyház, amely a Magvetőről szól. Nem a gazdasági magvetésről van szó, ami az Úr Jézus magyarázatából azonnal kiderül, hanem rólunk, emberekről beszél az Istenember. Kézenfekvő magyarázatot ad arról, ki az életünk szerzője, mi az életünk értelme, hogy örök sorsunkat Isten dönti el. Az Atyaisten nem személyesen ítél felőlünk, hanem a Fiúistenre bízta az ítéletet: „Az Atya nem ítél el senkit, hanem egészen a Fiúra bízta az ítéletet, hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút is, ahogy az Atyát tiszteli.Bizony, bizony mondom nektek:Elérkezik az óra,s már itt is van, amikor a halottak meghallják az Isten Fia szavát. S akik meghallják, azok élni fognak. Amint ugyanis az Atyának élete van önmagában, a Fiúnak is megadta, hogy élete legyen önmagában. s hatalmat adott neki, hogy ítéletet tartson, mert hiszen ő az Emberfia. Ne csodálkozzatok rajta! Mert elérkezik az óra, amikor a sírokban mindnyájan meghallják az Isten Fia szavát, és előjönnek. Akik jót tettek, azért, hogy feltámadjanak az életre, akik gonoszat tettek, azért, hogy feltámadjanak a kárhozatra”(Jn 5,22-29) Mit mond az Isten Fia, amit a sírokban fekvő halottak meghallanak? Egyáltalán van fülük azoknak, akik a világ kezdetétől éltek, de már réges-rég elporladt az egész testük? Jézus tevékenységének még messzebbről kell indulnia, mint amit Ezekiel próféta csontmező-látomása elénk tár.(Ez 37,1-10) a világ minden táján éltek és haltak meg emberek. Holttestük ott porladt szét, ahol eltakarta a föld. Jézusnak új testet kell alkotnia minden embernek. Istenben nemcsak az egykori élő emberekről van tudás, hanem tökéletesen ismert az Úr előtt a test, és annak minden atomjának mozgása, annak más testbe való átkerülésekor az ott betöltött minden feladat, mert Isten mindentudó és mindenható. Isten ügyel rá, hogy a lélek ugyanazt a testet kapja vissza, amelyből a halál pillanatában el kellett távoznia. Az azonosíthatóságot garantálja minden molekula, amely valamikor a testnek alkotó eleme volt. Az újjáalkotást Jézus istensége műveli, ezt nem szabad elfelejtenünk. A példabeszéd értelmét így összegezi Jézus:„Aki a jó magot veti, az az Emberfia (Kol 1,9-23) a szántóföld a világ, a jó mag az (Isten) országa fiai, a konkoly pedig a gonosz fiai. Az ellenség, aki ezeket elveti, az ördög. Az aratás a világ vége, az aratók pedig az angyalok. Ahogy a konkolyt összeszedik, és tűzre vetve elégetik a búza aratáskor, úgy lesz a világ végén is. Az Emberfia elküldi angyalait, hogy szedjék össze országában mindazt, ami botrányos, és minden törvényszegőt.Ezeket tüzes kemencébe vetik: ott sírás lesz és fogcsikorgatás. Az igazak, pedig mint a nap, ragyogni fognak Atyjuk országában. Akinek füle van, hallja meg!”
(Mt 13,36-43) Mivel többen hallották, hogy Isten Jézus édesanyját, a Boldogságos Szűz Máriát több mint egy évszázadig küldte mennyei követként a magukat a „felvilágosodás kora gyermekeinek” vallókhoz:(La Salette 1846, Lourdes 1858, Fatima 1917, Garabandal 1961-1965) ezzel az üzenettel: Térjenek meg a hitetlenek, különben Istencsapást mér az emberiségre, amelyben, aki nem tér Istenhez, elpusztul. Nem a világ vége következik el, csak a megátalkodott bűnöző emberiség tettei semmisülnek meg és a sátánt ezer évre megkötözik. A sátán szabadon bocsátása után nagy üldözésbe fog kezdeni, ennek vet véget az utolsó ítélet.(Jel 18-21;Jel 22)
2014.07.20. vasárnap
Testvéreim, talán meglep benneteket, hogy az egyházi évnek a közepén járva az evangéliumból azt a részletet olvastatja az Egyház, amely a Magvetőről szól. Nem a gazdasági magvetésről van szó, ami az Úr Jézus magyarázatából azonnal kiderül, hanem rólunk, emberekről beszél az Istenember. Kézenfekvő magyarázatot ad arról, ki az életünk szerzője, mi az életünk értelme, hogy örök sorsunkat Isten dönti el. Az Atyaisten nem személyesen ítél felőlünk, hanem a Fiúistenre bízta az ítéletet: „Az Atya nem ítél el senkit, hanem egészen a Fiúra bízta az ítéletet, hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút is, ahogy az Atyát tiszteli.Bizony, bizony mondom nektek:Elérkezik az óra,s már itt is van, amikor a halottak meghallják az Isten Fia szavát. S akik meghallják, azok élni fognak. Amint ugyanis az Atyának élete van önmagában, a Fiúnak is megadta, hogy élete legyen önmagában. s hatalmat adott neki, hogy ítéletet tartson, mert hiszen ő az Emberfia. Ne csodálkozzatok rajta! Mert elérkezik az óra, amikor a sírokban mindnyájan meghallják az Isten Fia szavát, és előjönnek. Akik jót tettek, azért, hogy feltámadjanak az életre, akik gonoszat tettek, azért, hogy feltámadjanak a kárhozatra”(Jn 5,22-29) Mit mond az Isten Fia, amit a sírokban fekvő halottak meghallanak? Egyáltalán van fülük azoknak, akik a világ kezdetétől éltek, de már réges-rég elporladt az egész testük? Jézus tevékenységének még messzebbről kell indulnia, mint amit Ezekiel próféta csontmező-látomása elénk tár.(Ez 37,1-10) a világ minden táján éltek és haltak meg emberek. Holttestük ott porladt szét, ahol eltakarta a föld. Jézusnak új testet kell alkotnia minden embernek. Istenben nemcsak az egykori élő emberekről van tudás, hanem tökéletesen ismert az Úr előtt a test, és annak minden atomjának mozgása, annak más testbe való átkerülésekor az ott betöltött minden feladat, mert Isten mindentudó és mindenható. Isten ügyel rá, hogy a lélek ugyanazt a testet kapja vissza, amelyből a halál pillanatában el kellett távoznia. Az azonosíthatóságot garantálja minden molekula, amely valamikor a testnek alkotó eleme volt. Az újjáalkotást Jézus istensége műveli, ezt nem szabad elfelejtenünk. A példabeszéd értelmét így összegezi Jézus:„Aki a jó magot veti, az az Emberfia (Kol 1,9-23) a szántóföld a világ, a jó mag az (Isten) országa fiai, a konkoly pedig a gonosz fiai. Az ellenség, aki ezeket elveti, az ördög. Az aratás a világ vége, az aratók pedig az angyalok. Ahogy a konkolyt összeszedik, és tűzre vetve elégetik a búza aratáskor, úgy lesz a világ végén is. Az Emberfia elküldi angyalait, hogy szedjék össze országában mindazt, ami botrányos, és minden törvényszegőt.Ezeket tüzes kemencébe vetik: ott sírás lesz és fogcsikorgatás. Az igazak, pedig mint a nap, ragyogni fognak Atyjuk országában. Akinek füle van, hallja meg!”
(Mt 13,36-43) Mivel többen hallották, hogy Isten Jézus édesanyját, a Boldogságos Szűz Máriát több mint egy évszázadig küldte mennyei követként a magukat a „felvilágosodás kora gyermekeinek” vallókhoz:(La Salette 1846, Lourdes 1858, Fatima 1917, Garabandal 1961-1965) ezzel az üzenettel: Térjenek meg a hitetlenek, különben Istencsapást mér az emberiségre, amelyben, aki nem tér Istenhez, elpusztul. Nem a világ vége következik el, csak a megátalkodott bűnöző emberiség tettei semmisülnek meg és a sátánt ezer évre megkötözik. A sátán szabadon bocsátása után nagy üldözésbe fog kezdeni, ennek vet véget az utolsó ítélet.(Jel 18-21;Jel 22)
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése