2014. július 17., csütörtök

2014.07.17. csütörtök



Evangelii Gaudium – az evangélium öröme!

2014.07.17. csütörtök

„Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok,én megkönnyítlek titeket. Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű, s megtaláljátok lelketek nyugalmát. Az én igám édes, és az én terhem könnyű”

Szent Máté evangéliuma ebben a fejezetben mintha összegyűjtötte volna magyar népünk sorsáról az alapvető isteni eligazításokat. Ennek a 11. fejezetnek a legújabb szentírásfordítók és magyarázók ezt az alcímet adták: Az Isten országának titka. Az előző fejezetek így sorakoznak egymás után: Az 5-6-7. fejezet az úgynevezett „Hegyi beszéd”, az Isten országának földi arculatát rajzolják meg, ami a földön kialakított, nemzeteket összeölelő emberi közösség, amely a közös Mennyei Atya örökbe fogadott gyermekeit öleli egységbe. Alaptörvénye az Igazság és a Szeretet. Célja itt a földön helyes, magától Istentől kinyilatkoztatott igazságok tudatos megvallása és a tagok közös törekvése arra, hogy a melléjük rendelt emberek boldogságát szolgálják családjukban, hazájukban, és higgyék el, hogy rájuk Istennek van gondja, és az igazság és a szeretet önzetlen szolgálatáért a mennyországban jár gazdag és örökös boldogság.-A 8-9-10. fejezet alcíme: Beszédek Isten országáról. A 8. fejezet témái Jézus az egyetlen Gyógyító, aki vizsgálat nélkül is ismer mindent, azonnal, ingyen és gyökeresen meggyógyít. Az ország Ura Jézus Krisztus szegényen él, de Ura a viharnak, Ura a sátánnak is! A 9. fejezet: a testi betegség (bénaság) és a lelki lebénultság (bűn) gyógyítója: magához hívja a bűnök rabjait, csodákkal gyógyít. A 10. fejezet: munkatársakat választ, hatalmát,munkáját is rájuk hagyja és segíti őket.A 11. fejezet:vége az ószövetségi előkészítésnek, az Isten országa itt van. Keresztelő János az Ószövetség legnagyobb embere, de aki az Újszövetség legkisebb jelentőségű földi tagja lesz, a Keresztelőt méltóságban az is felülmúlja. Aki viszont nem él a lehetőséggel, nem lép be ebbe az új, krisztusi közösségbe, vagy kilép belőle, az az Ószövetség legbűnösebb közösségeit is alulmúlja a bűne büntetésében. A gonddal felépített krisztusi művet Jézus mindenkinek szóló hívása várja: „Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok s akik terhet hordoztok, én megkönnyítlek titeket” (28) Jézus tehát nem azt mondja, hogy elveszem az érdemszerző lehetőségeiteket, hanem a kegyelmem segítségével állok mellétek, így az érdemeitek sokasodnak, mennyei jutalmatok naponta gazdagodik. Amikor ezt Jézus kimondja, még nem volt teljesen érthető igéje, hiszen Máté csak a 14. fejezetében írja le az első csodálatos kenyérszaporítást, amelyhez hozzáfűzi fontos kijelentését a csoda helyén. A csodának nem az az értelme, hogy a pusztai manna-hullás nem negyven évre, hanem örökre megkezdődött, hanem Jézus maga lesz a mennyei Kenyér, aki naponta akarta önmagát nyújtani Eukarisztiában. Ez majd csak az utolsó vacsorán válik világossá az apostolok és a világ történelme számára. Amikor majd papjai a búzakenyeret átváltoztatják elsődlegesen az Ő Testévé, másodlagosan az Ő Vérévé, és ezt magukhoz veszik és kiosztják a hívek szent eledeleként is, hogy így tudjon minden hívének olyan isteni energiákat biztosítani, hogy az isten- és az emberszolgálat szent terheit hősi fokon tudják gyakorolni maguk és a rájuk bízottak megerősítésére, állandó örömére.Így beteljesülhet a záró buzdítás is: „Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű, s megtaláljátok lelketek nyugalmát. Az én igám édes, és az én terhem könnyű”. (29-30) Az igavonók igája kemény, kegyetlen. Jézusé a szeretet áldozata, ezért könnyű és ezért még könnyebb, ha erre Ő maga ad erőt. Figyeljük meg Európa sorsát: a XVI. században eldobták az Oltáriszentség hitét. Mára elvetették magát Jézust, a szeretetet felváltotta a közöny, sőt a gyűlölet világa.„Égből szállott szent kenyér, értünk ontott drága vér: hittel áldunk és imádunk, bár az elme föl nem ér” (Ho 114,1)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése