2014. június 8., vasárnap

Zsolozsma 154.



Egy VI. századi afrikai szerző beszédeiből

Az Egyház egyetemessége minden nyelven beszél

„Sokféle nyelven beszéltek.” Úgy akarta ugyanis Isten nyilvánvalóvá tenni a Szentlélek jelenlétet, hogy különféle nyelveken beszéltek azok, akik elnyerték őt. Értsük meg, kedves testvéreim, hogy arról a Szentlélekről van szó, akivel a szeretet kiárad szívünkbe.A szeretetnek kellett ugyanis összegyűjtenie Isten Egyházát az egész földkerekségről. Akkor a Szentlelket elnyert egy ember is elegendő volt arra, hogy sokféle nyelven beszéljen. Ma már a Szentlélek által összegyűjtött Egyház egysége beszél minden nyelven. Ezért ha valaki számon kérné valamelyikünktől: „Megkaptad a Szentlelket, miért nem beszélsz minden nyelven?”, azt mondhatnánk neki: „Hiszen az összes nyelven beszélek, mivel tagja vagyok Krisztus ama titokzatos testének, vagyis az Egyháznak, amely minden nyelven beszél. Hiszen mi mást tett nyilvánvalóvá Isten a Szentlélek jelenlétével, mint az ő Egyházát, amely minden nyelven beszél?”Így teljesedett be az Úr ígérete: Senki sem tölt új bort régi tömlőkbe. Az új bor új tömlőbe való, hogy mindkettő megmaradjon (Lk 5, 37-38). Amikor hallották az apostolokat minden nyelven beszélni, találóan jegyezték meg egyesek: Ezek teleitták magukat édes borral (ApCsel 2, 13). A szentség kegyelme által megújítva ugyanis már új tömlőkké váltak, hogy az új borral: vagyis a Szentlélekkel eltelve, és minden nyelven beszélve, kezdjenek mintegy forrani, és ezzel az egészen nyilvánvaló csodával már előre jelezzék az eljövendő katolikus Egyházat, amely az összes nemzet nyelvén beszél. Ezt a napot tehát úgy ünnepeljétek meg, mint Krisztus teste egységének tagjai. Nem fogtok hiába ünnepelni, ha azzá váltok, amit magasztaltok: ha ahhoz az Egyházhoz ragaszkodtok, amelyet az Úr eltölt Szentlelkével, és az egész világon gyarapítva elismeri saját Egyházának, az Egyház pedig elismeri őt Urának. Hiszen a vőlegény sem felejtkezik el menyasszonyáról, mivel senki idegen nem pótolja őt számára. Nektek, akik az összes nemzetből gyűltetek egybe, vagyis Krisztus Egyházának, Krisztus tagjainak, Krisztus testének, Krisztus jegyesének szól az Apostol intése: Viseljétek el egymást szeretettel! Törekedjetek rá, hogy a béke kötelékével fenntartsátok a lelki egységet! (Ef 4, 2) Látjátok, amikor megparancsolja, hogy viseljük el egymást, rögtön hozzátette a szeretetet is; és amikor az egység eléréséről beszél, azonnal rámutat a béke kötelékére is. Ez az Isten háza, amely élő kövekből épült; boldogan él benne a családfő, mert nem kell látnia szemének a romlásba döntő széthúzást. 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése