2014. április 20., vasárnap

2014.04.20. HÚSVÉTVASÁRNAP



Evangelii Gaudium – az evangélium öröme!

2014.04.20. HÚSVÉTVASÁRNAP

„A hét első napján, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment a sírhoz. Odaérve látta,hogy a követ elmozdították a sírtól. Erre elfutott Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit szeretett Jézus, és hírül adta nekik: Elvitték az Urat a sírból, és nem tudom, hová tették”.(Jn 20,1-2)

Mária Magdolna a téren Pilátus bírói széke előtt végig hallgatta Jézus perét. Ott volt a súlyos vádak elhangzása alatt, végighallgatta a zsidók kitartó vádaskodását. Az ítélethirdetés után ő is kiment a Golgotára. Végignézte a megfeszítést, majd hallgatta a vezetők gúnyolódását. Mélyen megrendült az elöljárók hitvány viselkedésén. Szívét szorongatta Jézus kínos lélegzése. De a legborzasztóbb élménye az lehetett, amikor az Úr ajkán kiszakadt ez a megrázó mondat: „Én Istenem, Én Istenem, miért hagytál el engem?” (Mt 27,46) Mária Magdolna jól ismerhette ezt a zsoltárverset (Zsolt 22,2) A héber Bibliában ezt a címet adták neki: „Az igaz szenvedése és reménye.” Az asszony, aki Jézus ajkáról hallhatta Simon farizeus házában Jézusnak róla mondott véleményét: „Azt mondom tehát neked, sok bűne bocsánatot nyer, mert nagyon szeretett” (Lk 7,47), rémülten hallgathatta most az Úr ajkáról elrebbenő sóhajt: Ő is úgy érzi, hogy elhagyta Isten?Talán nemcsak a sokat vétkezett asszony, hanem mindazok, akik nyilvános működése kezdetétől Jézusoz tartoztak, ebben a fohászban érezték úgy, hogy Jézust a Mennyei Atyja is elhagyta. Nemcsak a zsidó főpapok, papok, farizeusok és írástudók ítéltek róla így: „Másokat megmentett, de magát nem tudja megmenteni. Ha Izrael királya, szálljon le a keresztről, s akkor hiszünk neki”. (Mt 27,42) Ekkor mindenki megbotránkozott benne, az istenségébe vetett hitet elvesztette mindenki, kivéve az Édesanyját. Benne az angyali üdvözlettől fogva úgy él Isten üzenete, ahogyan akkor Gábrieltől hallotta: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes” tehát ettől a pillanattól kezdve te minden kegyelem birtokosa vagy, új és örök neved ezt hirdeti. „Áldottabb vagy minden asszonynál”,azoknál is, akiket Fiam velem szemben látszólag túlbecsült, amikor rokonaimmal kerestük Őt (Lk 8,19-21), vagy akiknek megengedte, hogy hosszú vándorútjain kövessék őt és szolgáljanak neki nagy vagyonukból (8,1-3) Igaz, itt vannak most is mellette, de csak sírni tudnak, hinni bene már nem. Ne félj, Mária! folytatta az angyal, kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni az Isten a Megváltó)Nagy lesz ő, és a Magasságbeli Fiának fogják hívni” (a Mennyei Atya fogja a jövendő főapostolnak ezt kinyilatkoztatni, aki apostoltársai előtt teszi meg hitvallását, Fiad tökéletes örömére és örökös jóváhagyásával.(Mt 16,16-20) „Az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak (királyi) trónját, és uralkodni fog Jákob házán örökké s országának nem lesz vége” (Lk 1,28-33) Mária mindig szűz, mindig a bölcsesség széke. Tudja, hogy a Isten tetette le vele szüzességi fogadalmát. Most mit üzen neki az Örök Bölcsesség? A kérdése tehát: „Hogyan válik ez valóra, amikor férfit nem ismerek? Az angyal ezt válaszolta és mondta neki: A Szentlélek száll rád, és a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért a születendő Szentet is az Isten Fiának fogják hívni”. (Lk 1,34-35) Dávid királyi székét vagy összetörték Nebukadnezár katonái Kr.e.586-ban, vagy az utolsó évszázadban eltűnt, elkopott. Az Úr ezer évvel korábban megüzente Dávidnak Nátán prófétával:„Szolgádnak, Dávidnak a háza szilárdan áll előtted”(1Krón 17,24) A legszentebb SZŰZ és ANYA vérző szívvel, de öntudatos hittel leül egy szikladarabra Fia keresztje tövébe és a keresztről leemelt drága Testet, üdvösségünk drága árát örökre ölébe kéri az Atyaistentől, akinek a fia az ő fia is mindörökre.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése