2013. október 4., péntek

Mária jelenések IV.



Lourdes vize fogalom lett

Már régóta csőrendszerbe fogták be a kis forrást, kivezetve a barlangból és a Barlangos hegy alján elvezetve a Gave folyóval egy irányba folyik. Csapokon keresztül lehet vizet engedni ivásra is, elvitelre is és a felesleget fürdőházakba vezették be. Minden reggel feltöltik a kádakat és a betegeket oda viszik. Ezekben a kabinokban minden nap rengeteg csoda történik. A vizet egész nap nem cserélik, nincs kádmosás, ennek ellenére még soha senki nem kapta el a legkülönbözőbb fertőzések közül egyet sem a magáé mellé. Kilométer hosszú udvar vezet a kapuig. Hatalmas kovácsoltvasból készült, kör alakú kerítések állnak egymás után. Mindegyik tele van vázával a Szűzanyának szánt virágcsokrok elhelyezésére. A viszonylag keskeny udvart egy földalatti, negyvenezer zarándokot befogadó földalatti bazilika határolja, a másik oldalon pedig folyik a Gave folyó.A barlanggal szemben a folyó partján nagy kórház épül. Naponta több betegekkel telt vonat érkezik. A helybeli szakorvosok, köztük hitetlenek is, megvizsgálják a betegeket. Próbálják őket gyógyszerezni, de a többség utolsó stádiumban van. Ezeket az ápoltakat kis tolókocsikban szállítják fiatalok ki a térre. Ott számuktól függően kört alakítanak ki velük¸ és nagy asszisztenciával jön vagy a főpap vagy áldozó pap. Körbejárja a betegeket, Eukarisztiával áldást ad rájuk miközben hangosan zeng a rövid kérő ima: „Uram, add, hogy lássanak, Uram, add, hogy járjanak!” Ha valaki úgy érzi, hogy meggyógyult, azonnal visszaviszik a kórházba, előveszik a hozott és ott készült leleteket. Ha valóban gyógyult, napokig vizsgálják,aztán kiadják a hivatalos iratot: „A beteg gyógyulása természetes eszközökkel nem magyarázható”. Azután is éveken át vissza kell menniük a gyógyultaknak ellenőrző vizsgálatra. Az orvosi iratokba mindenki belenézhet, aki bemutatja oklevelét. A csapokból folyó vizet haza is lehet hozni. Nem romlik meg, nem kell hűteni.A Hölgy azt kérte Bernadette-től, hogy a kis barlang fölött egy kápolnát építsenek. Ehhez föl kellett keresnie a plébánost, aki szigorú ember hírében állt, félt is a kislány a találkozástól, hiszen mindenhol sok kellemetlenség érte, de az üzenet fontos volt. A plébános ráripakodott: Te vagy az a lány, aki megzavarod a város nyugalmát? A Hölgy, aki többször megjelent nekem, azt kéri, hogy a barlang fölé egy kis kápolnát építsenek, ahol majd a zarándokok imádkozhatnak. A plébános felcsattant: Ki az a Hölgy? Mondd meg neki, hogy a Lourdes-i plébánosnak nem szoktak idegen hölgyek üzengetni. A kápolna pedig drága! Bernadette-nek mennie kellett. Ő is nagyon szerette volna tudni a gyönyörű Hölgy nevét, mert mindenki kérdezgette. Amikor újra találkoztak, a Hölgy felemelte tekintetét az égre és ezt válaszolta: „Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás”. A szavakat a kislány nem értette, de sietett a plébániára, hogy el ne feledje. A plébános abbahagyta a rózsametszést. A név hallatára meglepődött. Négy éve volt a dogma kihirdetve. Ez a szegény kislány biztosan nem találta ki. Egyébként így e szavak egy fogalmat jelentenek: Én vagyok a Szeplőtlenül Fogantatott, így értelmes. Végül látva, hogy a Hölgy a forrással csodákat művelt, és az orvosok elismerik, elfogadta a kérést és ekkor már lelkes híve volt az ismeretlen csodatevőnek. A kis kápolna helyett a barlangtól kissé beljebb a hegyoldalra három emeletes templomot terveztetett, mert a csodatevő Hölgy bizonyosan ide vonz rengeteg beteget. A legalsó szinten minden rózsafüzér titoknak terveztetett egy-egy oltárt. Ezen a magasságon hatalmas terasz ad helyet sok zarándoknak. A harmadik emeleten pedig örök csend lesz, elmélyült szentségimádás. A bűnösök megtérése kegyelem műve.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése