Advent harmadik hetének szerdája

Advent harmadik hetének szerdája



Keresztről nevezett Szent Mária Róza szűz apáca emléknapja



Eljön az Úr és nem késlekedik,
megvilágosítja a sötétség rejtelmeit,
és kinyilvánítja magát az összes nemzet előtt.



Könyörögjünk!

Add meg, kérünk, mindenható Istenünk, hogy karácsony közelgő ünnepe gyógyító kegyelmedet bőségesen árassza földi életünkre, és hozza meg nekünk örök javaidat. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen!



Krisztusban szeretet Testvéreim!

Mai adventi köznapunkon egy igen szerény és hétköznapi szerzetesnőről is meg kell emlékeznünk. Életét nem kísérték hatalmas csodák, nem támadtak fel halottak, mégis 1954-ben a szentek közé emelték a 42 évesen elhunyt szüzet. Pár mondattal jellemezve életét, bármelyikünk élete lehetett volna. Édesanyja halálakor, édesapja férjhez akarja adni, hogy így gondoskodjon a sorsáról. Az ő számára azonban édesanyja halála legalább olyan jelnek számított, mint a hívő zsidók számára egykor a messiási idők eljöveteléről a visszatérő Illés próféta. Vagy, ahogy jel volt Szűz Máriának Erzsébet áldott állapota, a betlehemi éjszakában a pusztában nyájukra vigyázó pásztoroknak az angyal megjelenése és a barlangistálló jászolában fekvő gyermek, Jézus Krisztus. De ilyen jel lett az apostoli tanítványok számára Keresztelő Szent János is, vagy éppen fordítva Keresztelő Szent János tanítványainak az, amikor meglátják Jézus Krisztus által, látásukat visszanyerő vakokat, az ismét járó sántákat, a megtisztult leprásokat, hallásukat visszanyerő süketeket, a feltámadt halottakat, vagy a szegényeknek, elnyomottaknak hirdetett Örömhírt - Jézus Krisztus jóvoltából. Szent Mária Róza kolostorba lépett és szüzességi fogadalmat tett, válaszul a világ elvárásaival szemben. Két évtizeden keresztül nem volt más feladata, mint szakadatlanul gondozni a betegeket és a szegényeket, rászorulókat. Tette mindezt olyan hévvel, olyan szeretettel, hogy óhatatlanul elnyerte környezetének minden elismerését. 1852-ben egy szerzetesnői kongregációt szervezet, amelyet, "A szeretet szolgálóleányai" néven be is jegyeztek. Elkezdett munkáját már éppen hogy csak betudta fejezni, mert három évvel később megbetegedett és meghalt. Amit elért életében itt a földön, az a maximum volt, de ez a maximum mindannyiunk számára elérhető lenne. Nem mutatott be csodákat, egyetlen dolgot tudott művelni, szerette embertársait, gondozta azokat, akik rászorultak, biztatta és reményt adott nekik akkor is, ott is, amikor már nem volt remény. A súlyos betegek mindig közelebb állnak lélekben Isten országához, mint mi egészségesek. Tudat alatt is ők már valahogyan megérzik a sötétség rejtelmeit, életük addigi minden nehézségét és kudarcát. A fájdalom és a betegség mellett ez olyan erővel nyomja a beteg ember lelkét, hogy ebből a sötétségből alig tud szabadulni saját erejéből. Mindig kell hozzá egy megértő, egy szerető, gondoskodó lélek, aki képes ezt a sötétséget Krisztus által megvilágosítani. Szerencsés azaz ember, akinek ilyen személy a családjában van, de még szerencsésebb az a személy, akihez egy idegen tudja eljuttatni ezt a fényt. Tudjuk jól Testvéreim, hogy Isten országában mindennek kettős jelentése van. Semmi sem csupán annyi, amennyi önmaga, hanem üdvösségrendi kiterjedése van. Mert minden ember önmagában is jel! Jel sántán, jel vakon is, a megkeresztelt, az imádkozó, az egészséges és a beteg is. Jel, hogy magunk is értsük, és ne csak magunk, hanem mások is. Sokszor mégis siketek párbeszéde zajlik a világban, és nemcsak süketeké, hanem némáké is. Mégis e siketségben, e némaságban és e vakságban is micsoda káoszt képes az ember teremteni maga körül. A valóban ki kiáltott szó azonban a mennyekig terjed a pusztában és mindig halló fülekre, mindig látó szemekre és mindig segítségre siető léptekre talál! Legyünk ebben az adventban és utána tovább mi is ilyenek, akik meghalljuk embertársaink segélykérő néma kiáltását és segítségükre sietve vigyük el számukra azt a fényt, amelyet Jézus Krisztus hozott el a világba, a betlehemi láng fényét.



Imádkozzunk:

Kegyességedért esedezünk, Urunk, hogy ez az isteni erőforrás mossa le bűneinket, és készítsen elő a közelgő ünnepekre. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.
Ámen!