2010. november 9. kedd

Évközi 32. hét keddje


A lateráni bazilika felszentelésének ünnepe


Láttam, hogy a szent város, az új Jeruzsálem
alászállt az égből, az Istentől. Olyan volt,
mint a vőlegénynek fölékesített menyasszony.


Testvéreim! A mai ünnep némiképpen ki lóg az elmúlt napok és az elkövetkezendő napok sorából, és ennek ellenére mégis remekül beilleszthető abba a gondolat körbe, amellyel napok óta foglalkozunk. Régen, a régi időkben talán ez a kapcsolat még szorosabb lett volna, hiszen ma templom felszentelést ünnepelünk és akkoriban a temetők mindig a templom körül, közelében helyezkedtek el. Miért? A választ a templom funkciójában kapjuk meg. A templom az a hely, ahol Istennel találkozhatunk, bár találkozhatunk vele otthonainkban, munkahelyünkön, az utakon és az erdőkben is, mert Isten mindenütt ott van. Miét lett mégis a templom a lakhelye. A válasz egyszerű a templom a katolikus egyházban, Isten Egyházában az a hely, ahol mi hívő emberek a szentségekhez hozzá juthatunk. Itt keresztelnek meg születésünk után, itt készülünk fel az első szent áldozásra, itt nyerjük el a szentlelket a bérmálásban, itt vehetjük magunkhoz minden szentmisében Jézus Krisztust, a házasság szentségét is ezen a helyen vesszük fel és régen az utolsó utunkra is innen indultunk a temetőbe. Ez hát számunkra katolikusok számára a templom és az ahol ünnepeinket megtartjuk, és ahol bűneinktől is megszabadulhatunk. Az örök élet vize itt fakad a keleti oldalon é hömpölyög le a sivár hitetlen lelkek felé, hogy mindent új életre keltsen. A hívő közösség saját templomának felszentelésén kívül nem sok másik templom ünnepéről emlékezik meg, legfeljebb még a püspöki székhely bazilikájáról. A lateráni bazilika pedig a bazilikák bazilikája, a mindenkori pápa temploma volt.
"Romboljátok le ezt a templomot, és én három nap alatt fölépítem!" -hangzik fel Jézus Krisztus kijelentése az evangéliumból és a korának legfontosabb templomában a Jeruzsálemiben mondja mindezt a felbolydult zsidó tömegnek. Mi késői követői könnyű helyzetben vagyunk, mert már tudjuk, hogy mit jelentenek a mi Urunk szavai. Ezzel szemben akkor, abban az időben egykori ellenfelei nem értik Jézus Krisztus szavait, és még a tanítványok számára is rejtve marad egy ideig e kijelentés értelme és tartalma. A jeruzsálemi templom abban az időben a hithű zsidók számára a szentélyek szentélye volt, a földön az isteni hatalom legcsodálatosabb jelképe. Lerombolásáról beszélni, de még csak arra gondolni is istenkáromlásnak számított. Hogyan kell értenünk Jézus rejtélyes szavait? Minden bizonnyal saját halálára és feltámadására utalt vele, de az is lehetséges, hogy pontosan tudta, hogy a rómaiak, majd lefogják rombolni ezt a templomot. Mert amit emberi kéz épít, azt le is lehet rombolni, csakhogy az igazi templom, amelyet a mi Mennyei Atyánk belénk helyez a Szentlélek által, az a templom nem ember kéz által épül és nem is rombolható le általa. Jézus Krisztus ellenfelei nem felejtik el e szavakat soha, és ezt hozzák fel vádként, amikor halálát akarják. De a tanítványok sem felejtik el a mondást, csak ők egészen másként értelmezik. Számukra csak a feltámadást követően válik világossá mesterük kijelentése, s megértik, hogy Jézus Krisztus saját halálát és feltámadását jövendölte meg egy évvel előre. A feltámadásba vetett hit számos kijelentés helyes értelmét tárja fel számunkra. A lateráni bazilika ünnepe tehát nem csak egyszerűen egy épület ünnepe, hanem a mi Egyházunk alapkövének, a mindenkori pápa által képviselt Szentléleknek a temploma. Innen árad szét a forrás, minden irányban, minden bazilikára, minden templomra, minden kápolnára, és rajtuk keresztül ránk hívekre is, akik ezek egyikébe belépünk, térdet hajtunk, keresztet vetünk és imára kulcsolt kézzel hálát adunk annak, hogy itt szentségekkel felkészítve, ellátva indulhatunk földi életünk mindennapi útjaira, majdan pedig az örök dicsőségbe.


Istenünk, te úgy akartad, hogy a földi Egyház a mennyei Jeruzsálem előképe legyen. Engedd, hogy az áldozatban való részesedésünk kegyelmed templomává tegyen minket, és egykor majd juttasson el dicsőséges hajlékodba. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen!