Évközi huszonnyolcadik hét csütörtök

Évközi huszonnyolcadik hét csütörtök

A mai napon a harmadik evangélium és az Apostolok cselekedetei szentírási könyv szerzőjét, Szent Lukácsot ünnepeljük. Művének ajánlásában Lukács arra hivatkozik, hogy igyekezett mindennek gondosan utánajárni és ismeretei az isteni ige szemtanúitól és szolgáitól származnak (vö. Lk 1,1-4). Ez a gondosság és pontosság mindvégig tetten érhető írásában, még akkor is, ha hellén-görög származása miatt nem mindig járatos a galileai és júdeai földrajzi viszonyokban és zsidó szokásokban. A mű lendületes és mély lelkiséget sugárzó. Lukács nem történeti értékű dokumentumot ír és nem kívülállóként beszéli el a Jézus körüli eseményeket, hanem maga is hívő ember, akit mélyen megérintett Krisztus személye és a keresztény tanítás és ezt igyekszik továbbadni másoknak, hogy ők is rátaláljanak a Krisztusban való hitre. Jézus tanító útját és tetteit úgy mutatja be az olvasónak, nekünk, mint aki egész földi életével és minden cselekedetével a mennyei Atya üdvözítő tervét valósítja meg, beleértve szenvedését, halálát és feltámadását is. Az evangéliumban Jézus mindvégig Jeruzsálem felé tart, az olvasó az apostolokkal és a tanítványokkal vele tart, így vezet minket Lukács a Golgotához, a keresztre feszítés helyéhez, hogy higgyünk a megváltásban és az üres sírhoz, hogy higgyünk a feltámadásban.
A kérdés csak az, hogy tovább tudunk-e innen lépni, mint Lukács is tette evangéliumának megírásával, azaz akarunk-e mi is az örömhír hirdetőivé válni?
© Horváth István Sándor

---

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Senki nem tudhatja előre jöveteled időpontját, de biztosak vagyunk abban, hogy egyszer bekövetkezik. Taníts minket készenlétre, fokozott figyelemre, türelmes várakozásra! Annak érdekében, hogy ne érjen minket váratlanul a te érkezésed, lelkünket szeretnénk felkészíteni, hogy mindig készen legyen a veled való találkozásra! Élj bennünk, hogy jelenléted fénye világosság legyen a világ számára! A hit, a remény és a szeretet a mi lelkünk égő mécsei, amelynek lángját őriznünk kell. Segíts minket ébernek maradnunk, hogy soha ne aludjon ki bennünk jelenléted lángja!

Élelmezési világnap – Elég a szavakból, tettekre van szükség

A magyar kezdeményezésű élelmezési világnapot több mint 130 országban ünneplik világszerte október 16-án. Idén az emléknapot a következő témának szentelték: Tetteink jelentik a jövőnket.

„2030-ra lehetséges egy éhezésmentes világ megteremtése”. Ferenc pápa üzenetet küldött az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) igazgatójának a világnap alkalmából.

„Lépjünk ki abból a mozdulatlanságból, amely gyakran megbénít és meggátol minket a cselekvésben” – ez a pápa üzenetének központi magva. „Ezen a napon fájdalommal tudatára kell ébredni az éhezés drámájának, milliók aggodalmának és reményeinek, akiknek hiányzik a mindennapi betevő falatja. Merni kell személyes szenvedésként megélni azt, ami a világban történik, és meg kell kétszerezni az erőfeszítéseket azért, hogy senkinek ne hiányozzon a szükséges élelem, sem minőségben, sem mennyiségben” – nyomatékosítja a pápa.

„Míg növekszik azoknak a száma, akiknek nincs mit ennie, a nemzetközi szolidaritás kihűlni látszik” – állapítja meg a Szentatya. „A szegények hatékony segítséget várnak tőlünk, ami megszabadítja őket levertségüktől, nemcsak javaslatokat és konferenciákat, amelyek a nyomor okainak részletes tanulmányozása után egyetlen eredménnyel zárulnak: ünnepélyes rendezvényekkel, elkötelezettségekkel, amelyeket sosem valósítanak meg, vagy mutatós kiadványokkal, amelyek a könyvtárak katalógusait gazdagítják.

„A 21. században jelentős lépéseket tettünk előre a technika, a tudomány, a kommunikáció, az infrastruktúrák terén. Ugyanakkor pironkodnunk kell azért, hogy nem értünk el ugyanilyen előrehaladást emberségben és szolidaritásban, amelyek által a leghátrányosabb helyzetben levők elsődleges szükségleteit kielégíthetnénk” – fogalmaz a pápa. „Mindenki arra kapott meghívást, hogy túllépjen ezen. Ennél sokkal jobbak is lehetünk és jobbat is tehetünk. Cselekvésre van szükség ahhoz, hogy teljesen megszűnjön az éhezés. Politikai döntések és cselekvési tervek kellenek, amelyeket az az etikai meggyőződés támogat, hogy a személy átfogó javát akarjuk szolgálni.”

„Nem az ünnepélyes nyilatkozatok számolják fel az éhezés problémáját. Az éhezés elleni küzdelemhez nagyvonalú finanszírozásra és a kereskedelmi korlátozások eltörlésére van szükség, valamint elsősorban növelni kell a klímaváltozással, a gazdasági válságokkal és a háborús konfliktusokkal kapcsolatos rugalmasságot” – hangsúlyozza a pápa üzenetében. Végül a Szentatya egy felhívással fordul a világhoz: „Növelni kell azokat a pénzalapokat, amelyek célja a béke és a népek fejlődésének elősegítése. El kell hallgattatni a fegyvereket és meg kell szüntetni káros kereskedelmüket, hogy meghalljuk azoknak a hangját, akik elkeseredetten sírnak, mert az élet és a fejlődés peremén magukra hagyták őket.”

A magyar kezdeményezésű élelmezési világnap kiemelt témája idén a klímaváltozás. Hogyan lehet ellátni a világ növekvő népességét a változó éghajlat szélsőséges hatásai mellett, mint amilyenek a gyakoribbá váló hőhullámok, árvizek, aszály, talajpusztulás, nehezedő vízhez jutás? „A klíma változik. A táplálkozásnak és a mezőgazdaságnak is változnia kell” – hangzik az élelmezési világnap egész világra kiterjedő idei kampányának mottója. Az ENSZ FAO által magyar kezdeményezésre 1979 óta létező élelmezési világnapot nem véletlenül választotta a Pékek Világszövetsége 2001-ben a kenyér világnapjává is.

Ferenc pápa: Ne a látszatra figyeljünk, nyissuk meg szívünket az ima előtt!

Óvakodjunk a merev keresztényektől, és tartsuk szívünket nyitva az ima, az alamizsnálkodás és a jó cselekedetek szabadsága előtt – kérte Ferenc pápa október 16-án reggel a Szent Márta-házban bemutatott szentmisén.

A Szentatya homíliájában emlékeztetett a napi evangéliumi szakaszra (Lk 11,37–41), amelyben Jézus elítéli azokat, akik a külső látszatra sokat adnak, de a belső, a lelki tisztasággal nem törődnek. Amikor Jézus elfogadja az ebédmeghívást, és nem tartja be a törvény előírását az étkezés előtti kézmosásra vonatkozóan, a farizeus megütközik rajta. Ő azonban keményen válaszol neki. Ferenc pápa rámutatott: a nép szerette Jézust, mert szívükhöz szólt és az érdeküket képviselte. A törvénytudók, írástudók, szadduceusok és farizeusok azonban gyűlölték, és kelepcébe akarták csalni. Ők voltak a „tiszták”.

Ők a puszta formalitást képviselték, de nem volt bennük élet. Ki voltak keményítve, úgymond. Merevek voltak. És Jézus ismerte a lelküket. Ez megbotránkoztat minket, mert ők megütköztek Jézus dolgain, amikor megbocsátotta a bűnöket, amikor szombaton gyógyított. Megszaggatták ruháikat: Ó, micsoda botrány! Nem Istentől való, mert ezt így kell csinálni. Nem törődtek az emberekkel: őket a törvény érdekelte, az előírások, a kategóriák.

Jézus azonban elfogadja a farizeus ebédmeghívását, mert ő szabad, és elmegy hozzá. Amikor pedig a farizeus megütközik azon, hogy viselkedésével áthágja a szabályokat, Jézus így felel: „Ti, farizeusok, tisztán tartjátok ugyan a pohár és a tál külsejét, de belül tele vagytok rablással és gonoszsággal.” Nem szép szavak, igaz? Jézus világosan beszélt, nem volt képmutató. Világosan szólt. És azt mondja: „Miért a külsőt nézitek? Nézzétek meg, mi van belül”. Egyszer úgy fogalmazott: „fehérre meszelt sírok vagytok”. Szép kis bók, nemde? Kívülről szépek, tökéletesek, makulátlanok… Belül viszont tele vannak rablással és gonoszsággal – mondja Jézus. Ő megkülönbözteti a látszatot a belső valóságtól. Ezek a „látszatdoktorok”, akik mindig tökéletesek, de vajon milyenek belül? – tette föl a kérdést a Szentatya.

Ezután Ferenc pápa további példákat hozott az evangéliumból, amikor Jézus megfeddi ezeket az embereket. Ilyen az irgalmas szamaritánus példabeszéde, vagy amikor arról beszél, hogy feltűnően böjtölnek és alamizsnálkodnak. Őket ugyanis a látszat érdekelte – magyarázta a pápa. Jézus ezeket az embereket egy szóval jelöli: képmutatók. Kapzsi lelkűek, gyilkolni képesek. Képesek fizetni azért, hogy megöljenek vagy megrágalmazzanak valakit, mint ahogy manapság szokás. Ma is így megy ez: fizetnek azért, hogy negatív híreket jelentessenek meg, olyan híreket, amelyek másokat besároznak.

Egyetlen szóban összefoglalva a farizeusok, törvénytudók merevek, nem hajlandóak a változásra. A merevség burka alatt azonban mindig valamilyen probléma húzódik, súlyos probléma – mutatott rá a pápa. A jó keresztény álcája alatt, aki mindig ügyel a látszatra, kozmetikázza a lelkét, problémák rejlenek. Ott nincs jelen Jézus. Ott a világ szelleme uralkodik.

Jézus pedig esztelennek nevezi őket, és azt tanácsolja, hogy nyissák meg lelküket a szeretetnek, hogy beléphessen a kegyelem. Az üdvösség ugyanis Isten ingyenes ajándéka. Senki nem üdvözülhet önmagától, senki. Senki nem mentheti meg magát még ezeknek az embereknek a praktikáival sem. Legyetek tehát óvatosak a merev emberekkel. Legyetek óvatosak azokkal a keresztényekkel – világi hívekkel, papokkal, püspökökkel –, akik tökéletesnek, merevnek mutatkoznak. Legyetek résen. Onnan hiányzik Isten Lelke. Hiányzik a szabadság lelkülete. És figyeljünk oda magunkra is, mert ez el kell hogy gondolkodtasson saját életünkről is. Vajon csak a látszatot nézem? És nem változtatok a szívemen? Nem nyitom meg az imádság előtt, az ima szabadsága előtt, az adakozás, a jó cselekedetek szabadsága előtt? – vetette fel kedd reggeli homíliáját zárva Ferenc pápa.

Évközi huszonnyolcadik hét keddje

Évközi huszonnyolcadik hét keddje

Az evangéliumi jelenet helyszíne egy farizeus háza, aki étkezésre hívja meg Jézust. A vendéglátó elcsodálkozott azon, hogy az étkezés előtt Jézus nem végezte el azt a szertartásszerű mosdást, amit a törvények előírtak. Megütközését talán a vendég iránti tisztelet miatt nem mondja ki nyíltan, de Jézusnak nem nehéz kitalálnia, hogy miért néz rá furcsán, hiszen ő is jól ismeri a zsidó hagyományokat. Jézus szükségesnek érzi, hogy reagáljon a helyzetre, de nem az a célja, hogy saját viselkedésére magyarázatot adjon. Bár szavait kifejezetten a vendéglátó farizeushoz intézi, azok a farizeusok nagyobb csoportjához szólnak, hiszen közülük vélhetően többen is jelen lehettek az étkezés alkalmával. A válasz tulajdonképpen példabeszéd jellegű, utal ugyan az edények étkezés előtti elmosására, de mégsem arról szól. Nehéz volna ugyanis elképzelni azt, hogy az edényeknek csupán a külsejét mosták volna el, belül pedig nem. A példázatban szereplő edények a farizeusokat jelentik, akik kínosan törekedtek azt a látszatot kelteni, hogy tökéletesen teljesítik a törvényi előírásokat. Ez azonban legfeljebb külső cselekedeteikre volt igaz, szívük szándéka messze állt ettől.
Jézus véleménye szerint a farizeusok vallásossága csupán látszat, miközben megfeledkeznek arról, hogy Isten mindig az ember szívének szándékait nézi.
© Horváth István Sándor

---

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Te egykor parancsba adtad az apostoloknak, hogy elmenvén az egész világra tegyenek minden embert tanítványoddá és kereszteljék meg őket. Az Egyház, amelynek tagja vagyok, minden korban ezt a parancsot igyekszik teljesíteni, tehát parancsod és kérésed nekem is és minden keresztény embernek szól. Segíts minket, hogy – miközben hittel valljuk a három isteni személyt – éljünk is egységben az Atyával, a Fiúval és a Szentlélekkel!

Ferenc pápa videoüzenetben is kéri, mindennap imádkozzuk a rózsafüzért

Október 9-én tették közzé azt a videoüzenetet, melyben Ferenc pápa az imaapostolság egész világot átfogó hálózatán keresztül azt kéri a hívektől, hogy mindennap imádkozzák a rózsafüzért, kérjék Szűz Mária és Szent Mihály segítségét a gonosz ellen folytatott küzdelemben.

Szeptember 29-én adta ki a Szentszék a közleményt arról, hogy a Szentatya úgy határozott, minden hívőt arra hív az egész világon, hogy októberben, Mária hónapjában imádkozza el minden nap a rózsafüzért; így kapcsolódjunk össze egy közösségben és bűnbánatban mint Isten népe, amely Isten Szent Anyját és Szent Mihály arkangyalt arra kéri, hogy óvja meg az Egyházat az ördögtől, akinek célja mindig az, hogy elszakítson bennünket Istentől és egymástól.

Az ördög nagy hatalommal mutatkozik meg, eléd hozza az ajándékait, de nem tudod, mit rejtenek azok – mutat rá Ferenc pápa a videóban. „Megújítom felhívásomat, hogy október hónapban mindennap imádkozzuk el a rózsafüzért, az ősi Sub tuum praesidium (Oltalmad alá futunk) invokációval és a Szent Mihály arkangyalhoz intézett imádsággal együtt, hogy elűzzük az ördög támadásait, aki meg akarja osztani az Egyházat.”