Adventi kalendárium –
2018. december 18.
Az idei adventben készüljünk együtt Thomas
Mertonnal, Kalkuttai Szent Teréz anyával és Henri Nouwennel. Segítségükkel
egy-egy elmélkedést nyújtunk át az adventi várakozás minden napján. Induljunk
el az adventi misztériumba csöndben, magányban, imádsággal, megtéréssel.
„Ekkor megjelent neki az Úr angyala, tűz
lángjában egy csipkebokor közepéből. Látta ugyanis, hogy a csipkebokor
lángol, de nem ég el.” (Kiv 3,2)
A sötétség és a csend védelme különösen fontos
a léleknek, mely lángra kap Isten tüzétől. Egy óriási szeretet nyomásától,
vagy egy konfliktus sötétségében, mely hősies, teljes önmegtagadást
követel, vagy egy hirtelen, földöntúli öröm extázisában a lélek
túllép önmagán. Szemtől szembe kerül Krisztussal.
Mint egy sötét villámlásban, mint a szakadék
feletti mennydörgésben „felnyílik a szeme, felismeri őt, és ő azonnal
eltűnik a szeme elől”. Ez a pillanatnyi felismerés nem
valamilyen teremtmény munkájának eredménye, vagy egy lélekben kialakult kép.
Annak a tűznek a lángja ez, mely akkor csap
föl, amikor lelkünk Istennel találkozik. Egy csodálatos másodpercben, mely
nem az idő, hanem az örökkévalóság része, az egész lelket megigézi és
megvilágosítja a borzasztó sötétség, mely az Isten világossága.
(Thomas Merton)
Istenünk, a te dicsőséged
ragyogó fénye áradt ránk, amikor Fiad e világra született a Szent Szűztől.
Segíts, kérünk, hogy a megtestesülés nagy titkát mindig teljes hittel valljuk,
és áldozatos odaadással ünnepeljük. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad
által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön
örökké. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése