Pápai lelkigyakorlat kedd délelőtt: Az egyház Isten arcát ragyogtassa fel a világ előtt

Csendben, imádságban... Jézussal - EPA

Pápai lelkigyakorlat kedd délelőtt: Az egyház Isten arcát ragyogtassa fel a világ előtt

Ermes Ronchi atya kedden délelőtt negyedik elmélkedését tartotta  Ferenc pápa és a kúria számára Ariccia-ban és Jézusnak Péterhez intézett kérdéséről elmélkedett: Hát te, kinek tartasz engem?

Jézus intim módon és helyen kérdez

A kérdés egy félreeső helyen hangzik el, távol mindenféle csoportosulástól, távol a tömeg zajától, csendben, magányban, imádságban. Az apostolok egymás között vannak és együtt az Istennel. Ebben a helyzetben hangzik el Jézus kérdése, és először az emberek véleményéről kérdezi az apostolokat: „Kinek tartanak engem az emberek?”.

„Te voltál a legjobb esemény, a legjobb dolog az életemben!”

Ronchi atya a kúria lelkigyakorlatozó tagjai számára ugyanazt a kérdést vetette fel, mint Jézus az övéi felé. A kérdést bevezető „de” szócska hangsúlyos, hiszen a közvéleménnyel szemben Jézus valójában a személyre, a konkrét emberre tekint: „Nektek ellenben ki vagyok én? Nem elegendő tehát a puszta „hallomás”, mert Jézus nem annyira a szavakat keresi, hanem a szóló személyt. Nem definíciót vár, hanem be akar vonni személyének a titkába: „Mi történt benned, amikor velem találkoztál?”. Jézus a szív mestere, nem tart előadást, nem indítványoz válaszokat, óvatosan vezeti az embert a saját bensőjébe. Én így fogalmaznám meg, vallott a lelkigyakorlatos mester: „Te voltál a legjobb esemény, a legjobb dolog az életemben!”.

A szívünk egyszerre lehet Istennek a bölcsője vagy éppen a sírja

Jézus kérdése, a „Ki vagyok én számodra?, valójában a „szerelmesek” kérdése egymás felé. Meglepő, hogy Jézus kérdez, és nem oktat ki senkit sem. A tanítványoknak nem kell félnie attól, hogy előre kész válaszokat adjanak a kérdésre és nem is kell hiszekegyet megfogalmazniuk. Jézust az érdekli, hogy társai megnyitják-e a szívüket. Péter válasza, „Te vagy az élő Isten fia” egy olyan igazság, melynek csak akkor van értelme, ha Krisztus bennünk él, Éppen ezért a mi szívünk egyszerre lehet Istennek a bölcsője vagy éppen a sírja”.

A kereszt embere a mélyben és a magasban

„Ha tényleg tudni akartok valamit rólam és tudni magatokról is – szólt Jézus nevében Ronchi atya, akkor randevút adok nektek: találkozzunk a keresztnél, rajta egy ember a magasban, de előtte még csütörtökön kötényt köt maga elé, letérdel és megmossa az övéi lábát. Egy ember alul! Igaza van Pálnak:  kereszténység botrány és őrület. Most megértjük őt: egy csók annak, aki elárulja. Nem tör meg senkit, saját magát töri meg. Nem ontja senkinek a vérét, csak az ő vére hull. Nem áldoz fel senkit, hacsak nem saját magát!”.

Az számít, amit megélek Jézusból

Az apostolok eddig a csöndben feltett jézusi kérdésig nem értették őt. Most azonban Jézus szigorúan megtiltja nekik, hogy erről az embereknek szóljanak . Szigorú rendelet ez, mely az egész egyházat érinti, hiszen néha torz Istenképet prédikáltunk. Az emberek a szavainkon túl a személyes tapasztalatainkat kérik. „Mondd el nekünk a személyes istentapasztalatodat!”. Krisztus mondja nekünk: nem az számít, amit mondok róla, hanem amit megélek belőle. Nem mi vagyunk a közvetítők Isten és az ember között, hanem az igazi közvetítő Jézus. Gyújtsuk meg a fényszóróinkat és ne magunkra, hanem a Krisztusra irányítsuk annak a fényét – fejezte be negyedik elmélkedését   Ermes Ronchi atya kedden délelőtt Ferenc pápa és a kúria számára Ariccia-ban tartott negyedik elmélkedése során.