Nagyböjt ötödik hetének péntekje
A mai
evangélium nem közvetlenül követi az előző napi részeket, de témájában
kapcsolódik azokhoz. Jézus tanításának és a vallási vezetőkkel folytatott
vitáinak helyszíne a jeruzsálemi templom, de most nem a Sátoros-ünnep, hanem a
templomszentelés ünnepekor zajlanak az események. A zsidó vallási vezetők
problémája az, hogy Jézus Isten Fiának tartja magát. Ezt ők még cselekedetei
alapján sem hajlandóak elhinni. Jézus viszont éppen a rendkívüli cselekedeteire
hivatkozik, amelyeket az Atya nevében, az Atya segítségével és erejével képes
megtenni. Ezen állításai csak erősítik az ellenfelekben a hitetlenséget.
Jézusban továbbra is csak egy embert látnak és nem képesek ezen túllépni. Ők is
látják a csodákat, amelyek alapján oly sokan hisznek, de inkább nevezik azokat
megmagyarázhatatlan cselekedeteknek, mintsem hinnének.
E hitetlen megnyilvánulások ellenére János evangélista azzal zárja le a jelenetet, hogy sokan hittek Jézusban. Tanítása és csodái ugyanis a mennyei Atya irgalmáról és szeretetéről tanúskodó jelek voltak. Az Atya azzal igazolja a Fiú hitelességét, hogy általa csodákat visz végbe. A hit kettős irányba mutat: egyrészt jelenti a Jézusban való hitet, azaz elfogadni azt, hogy ő az Isten küldötte, másrészt elhinni mindazt, amit Jézus önmagáról állít, hogy tudniillik ő az Isten Fia.
© Horváth István Sándor
Imádság: E hitetlen megnyilvánulások ellenére János evangélista azzal zárja le a jelenetet, hogy sokan hittek Jézusban. Tanítása és csodái ugyanis a mennyei Atya irgalmáról és szeretetéről tanúskodó jelek voltak. Az Atya azzal igazolja a Fiú hitelességét, hogy általa csodákat visz végbe. A hit kettős irányba mutat: egyrészt jelenti a Jézusban való hitet, azaz elfogadni azt, hogy ő az Isten küldötte, másrészt elhinni mindazt, amit Jézus önmagáról állít, hogy tudniillik ő az Isten Fia.
© Horváth István Sándor
Azt a keresztet, ami most annyira nyomja válladat, mielőtt elküldte volna hozzád az Úr, mindenható szemével megvizsgálta, szerető irgalmával átmelegítette, mindkét kezével méregette, vajon nem nagyobb-e, nem nehezebb-e a te számodra, mint amennyit elbírsz? Aztán megáldotta, szent kegyelmével, irgalmával megillatosította, reád és bátorságodra tekintett és így érkezik a mennyből a kereszt, mint Isten köszöntése, mint a te Istened szeretetének irgalmas ajándéka.
Szalézi Szent Ferenc
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése