2015. november 14., szombat

Évközi harminckettedik hét szombatja



Évközi harminckettedik hét szombatja


Első olvasatra a mai evangélium az imádságról és annak fontosságáról szól. Erre vonatkozik a bevezető megjegyzés, amely szerint szüntelenül kell imádkozni és nem szabad belefáradni az imádkozásba. És erre vonatkozik a példázat is, amely szerint a bíró végül ítéletet hoz annak az özvegyasszonynak az ügyében, aki ismételten fordul hozzá, szinte már zaklatja őt folyamatos sürgetésével.
A történet befejezése már egy másik szintet nyit meg az isteni ítélet és az Emberfia eljövetele megemlítésével, s ezzel kapcsolódik az előző napon olvasottakhoz. Jézusnak az ő második eljöveteléről mondott tanításai azt sugallják, hogy a végső idők megpróbáltatásai komoly nehézségeket okoznak majd a hívőknek és mindenkinek. Az ilyen helyzetekben különösen is fontos az imádság, amely az Istennel való állandó kapcsolatot biztosítja és az Istenben való töretlen bizalom jele. Egyesek feladják majd Krisztushoz való ragaszkodásukat, megtagadják hitüket, elhagyják a krisztusi közösséget vagy a hamis tanítók tévtanításában kezdenek hinni.
A szüntelen imádkozás az embert segíti abban, hogy hitében megmaradjon és hűséges legyen Krisztushoz. Az imádság eloszlatja a félelmet és megszünteti az aggodalmaskodást. Az imádság segít, hogy az ember állandóan készen álljon az Istennel való végső találkozásra.
© Horváth István Sándor
Imádság:

Uram, szeretnék mindig örülni az életnek, és tőled várni annak beteljesedését. Csak te, a boldogság Istene csillapíthatod le vágyaimat. Adj nekem bizonyosságot arra nézve, hogy egyszer benned megtalálom beteljesülésemet.
R. Svoboda 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése