Évközi nyolcadik hét péntekje

Évközi nyolcadik hét péntekje

A mai evangéliumban a kereskedők templomból való kiűzéséről olvasunk, amelyet a fügefa megátkozásának története foglal keretbe. Egyáltalán nem csodálkozunk azon, hogy a fügefán csupán zöldellő levelek vannak, gyümölcs még nem terem rajta olyankor, amikor még nincs itt az érés ideje. Jézus viszont másként látja a helyzetet, ő már most érett gyümölcsöt szeretne látni a fán. Mivel nem talál, megátkozza és a fa másnapra elszárad. Mindkét esetben Jézus meglehetősen szenvedélyes, szinte indulatos. Könyörtelen határozottsággal viselkedik a templomban tevékenykedő kereskedőkkel szemben és nem kegyelmez a fügefának. Mi indokolja indulatát? Mit ártottak neki ezek az árusok? És mit ártott neki az ártatlan fügefa?
Mindkét esetnél Jézus jelképes cselekedetet tesz, amelyek a messiási idő beköszöntét jelzik. A világba érkező Messiástól azt várták, hogy helyreállítja majd a templom rendjét, az istentisztelet helyének rendjét és Isten házát újra az imádság házává teszi. Jézus pontosan ezt teszi, amikor helyteleníti a kereskedők jelenlétét ezen a helyen. A fügefa esetében pedig azt akarja jelezni, hogy most jött el a messiási idő, most van itt a megtérés ideje, nem kell már tovább várakozni. Aki felkészült és a bűnbánat gyümölcsét termi, annak eljött a megváltás ideje.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Vedd, Uram, és fogadd el egész szabadságomat, emlékezetemet, értelmemet, akaratomat, mindent, amim. csak van. Te adtad mindezt nekem, s én Neked' adom vissza, Uram. Minden a tiéd, rendelkezz velük szabad tetszésed szerint. Egyedül szeretetedet és kegyelmedet add nekem, s nekem ez elég.
Loyolai Szent Ignác