2014. augusztus 9., szombat

Keresztes Szent Terézia Benedikta



Keresztes Szent Terézia Benedikta ünnepén

Keresztes Szent Terézia Benedikta, német filozófus, karmelita apáca, Európa társvédőszentje, az árvák és a mártírok védőszentje.
Született Edith Stein Wrocław, 1891. október 12. – Auschwitz, 1942. augusztus 9.

Ortodox zsidó családban született, az akkor Németországhoz tartozó Wrocławban. 1904-ben kitért és ateista lett. A Göttingeni Egyetemen Edmund Husserl tanítványa lett. Husserl freiburgi kinevezése után elkísérte a Freiburgi Egyetemre. Itt szerzett doktorátust 1916-ban, és a továbbiakban 1918 februárjáig Edmund Husserl asszisztenseként dolgozott Freiburgban. Korábban is volt kapcsolata a katolicizmussal, de az áttérését többek között segítette, hogy 1921-ben elolvasta Avilai Szent Teréz misztikus önéletrajzát. 1922. január 1-jén megkeresztelték, és akkori gyóntatója, Schwindt prelátus közreműködésével a speyeri dominikánus leányiskolában lett nevelő és tanár. Amíg itt tanított (1922-1932), Erich Przzywara megbízásából németre fordította Henry Newman bíboros leveleinek és naplójának egy kötetét, Aquinói Szent Tamás De veritate (Az igazságról) című művét és tanulmányozta a katolikus filozófiát. 1932-ben a Münsteri Pedagógiai Intézetben docensi állást kapott, de a náci kormányzat által hozott antiszemita törvények arra kényszerítették, hogy 1933-ban lemondjon állásáról.1933-ban belépett a karmeliták kölni rendházába és felvette a Keresztről nevezett Terézia Benedicta nevet. Itt írta meg a Véges és öröklét című könyvét, amelyben próbálja összeegyeztetni Aquinoi Szent Tamás és Husserl filozófiáját. A növekvő náci fenyegetés miatt a rendje áthelyezte Hollandiába, az echti karmelita kolostorba. Itt írta meg a Tanulmányok Keresztes Szent Jánosról: A kereszt tudománya című könyvét. Hollandiában sem volt biztonságban: a holland püspöki konferencia 1942. július 20-án nyilvánosan elítélte a náci fajelméletet; az állásfoglalást az ország összes templomában felolvasták. Válaszként 1942. július 26-án Hitler elrendelte Hollandiában is az áttért zsidók letartóztatását, akiket addig megkíméltek. Edithet és Rosa nővérét letartóztatták és az auschwitzi koncentrációs táborba szállították. 1942. augusztus 9-én haltak meg.1987. május 1-jén Kölnben boldoggá avatták. 1998. október 11-én II. János Pál pápa szentté avatta.

Részlet Szent Edith Stein „ A Kereszt tudománya” című művéből

Aki hisz a keresztre feszített Krisztusban, az előtt feltárul az Élet kapuja

Krisztus a törvény igáját magára vette azzal, hogy beteljesítette a mózesi törvényt, meghalt a törvényért és a törvény által. Halálával felszabadította a törvény alól azokat, akik készségesen elfogadják tőle az életet. Ezt az igazi életet azonban csak úgy nyerhetik el, ha elvesztik, ha odaadják érte életüket. Mert akik megkeresztelkedtek Krisztusban, az ő halálára keresztelkedtek meg (Róm 6, 3) Alámerülnek Jézus életébe, hogy titokzatos Testének tagjaivá legyenek, és mint ilyenek, vele szenvedjenek, vele együtt meghaljanak, hogy azután vele együtt fel is támadjanak az örök életre. Ennek az életnek a teljessége csak a dicsőség napján jön el számunkra. Azonban már most,noha még testben élünk részesedünk benne, amennyiben hiszünk. Hisszük, hogy Krisztus meghalt értünk, és feltámadásával életet ad nekünk. A hit úgy egyesít vele, mint a tagokat a Fővel, és bekapcsol minket az isteni életáramba. Így lesz a megfeszített Jézusba vetett hitünk élő hit, amely szerető önátadással párosul, illetve belépés az igazi életbe, amely az eljövendő dicsőség kezdete. Ezért csak a kereszt lehet egyetlen jogcímünk a dicsekvésre: Én nem akarok mással dicsekedni, mint Urunk Jézus Krisztus keresztjével. Általam keresztre szegezték nekem a világot, és engem is a világnak (Gal 6, 14) Aki Krisztus mellett döntött, az meghalt a világnak, a világ is meghalt az ő számára. Az ilyen ember Az Úr sebhelyeit viseli testén (Gal 6, 17), gyönge és megvetett az emberek előtt, de éppen úgy erős is, mert a gyöngeségben nyilvánul meg az Isten ereje (2 Kor 12, 9) Jézus tanítványa ennek tudatában nemcsak a ráhelyezett keresztet veszi vállára, hanem önmagát is keresztre feszíti:Akik Krisztus Jézushoz tartoznak, keresztre feszítették testüket szenvedélyeikkel és kívánságaikkal együtt (Gal 5, 24) Könyörtelen harcot vívnak saját természetük ellen, hogy elhaljon bennük a bűn, és helyet adjon a Szentlélek életének. Ez a küzdelem nagy lelkierőt kíván. A kereszt azonban nem a végső cél, hiszen azért emelik magasra, hogy az ég felé mutattasson. Ez nemcsak jel, hanem Krisztus erős fegyvere; ez az a pásztorbot, amellyel az istenfélő Dávid kivonul az Istentől nem félő Góliát ellen; ez az a bot, amellyel Isten zörget a mennynek ajtaján, és feltárja azt. Akkor majd mennyei fény árad ránk és körülölel mindenkit, aki követi a megfeszített Jézust.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése