2012. november 11., vasárnap

32. nap a Hit Évében.



Katekézis a Hit Évében XVI. Benedek pápa rendelkezése szerint

2012.11.11.vasárnap

Az újszövetségi Biblia tanítása

Az Újszövetség is vallja:”Istennél semmi sem lehetetlen'' (Lk 1,36; Mt 19,26; Mk 10,27; 14,36), az isteni mindenhatóságot azonban majdnem kivétel nélkül természetfölötti megnyilatkozásaiban láttatja. Jézusnak az Atyától kapott hatalma elsősorban a természet és a gonosz szellemek erejének legyőzésében (a vihar lecsendesítése, kenyérszaporítás, gyógyítások, halott-támasztások, ördögűzések) nyilvánul meg. Jézus isteni mindenhatósága másodsorban a bűnök megbocsátásában és a bűnbánók üdvözítésében mutatkozik (Lk 5,24; 7,47-48; 19,10; Jn 1,29; Róm 5,15; 1Jn 3,5; Zsid10,10) Egészen új formában mutatkozik be az isteni mindenhatóság az Újszövetségben, amikor Jézusban a gyengeség álruháját veszi magára (1Kor 1, 23-25). Amikor Isten Krisztusban belép az emberi történelembe olyan gyengének mutatkozik, hogy még tanítványai, sőt még apostolai is megbotránkoznak benne (Mt 26,31; 16,22-23), ellenségei pedig rágalmak alapján halálra ítéltetik, megkínozzák és olyan szégyenteljes halállal büntetik, mintha csaló lett volna. A kinyilatkoztatás szerint azonban Jézus sorsában is, gyengeségében is Isten hatalma mutatkozott (Jn 19,11; ApCsel 4,24-28; Fil 2,6-11) Jézus követőiben szintén ilyen formában válik nyilvánvalóvá Isten mindenhatósága: át kell élniük azt a látszatot, sőt tudatot, mintha Isten gyenge volna, mert az isteni erő éppen az ô természetes gyengeségük és természetfölötti hitük találkozásában akar megmutatkozni (1Kor 12,7-10; Róm 8,17) Ugyanez a sorsa Egyházának. Krisztus kenósziszát (Fil 2,7), szolgai alakját kell magára vennie, és így kell tanúságot tennie a benne és a világban működő isteni mindenhatóságról. Isten mindenhatóságából az első keresztények azt is észrevették,amit különben már az egyiptomi József, Tóbiás és Jób története mutat(Ter 50,20), hogy Isten a rosszat képes jóra fordítani. A fizikai rosszat úgy, hogy az lelkünknek üdvére válhat (Róm 8,28), a bűnt pedig úgy, ahogyan Szent Pál mondja: amikor elhatalmasodott a bűn, túláradt a kegyelem (Róm 5,20). Ebben a meggyőződésben gyökerezik az a szilárd reményünk, hogy a paruzia beköszöntése idején mindenki kénytelen lesz elismerni Isten mindenhatóságát (a Jelenések könyve)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése