Az Úr lelke rajtam, kiválasztott és megjelölt engem,
ő küldött, hogy az üdvösség örömhírét vigyem a szegényeknek,
és meggyógyítsam a megtört szívűeket.
Nagy a te hited - mondja Jézus Krisztus a kitartóan kérő kánaáni asszonynak. Hányszor, de hányszor kerülünk mi magunk is olyan kilátástalan helyzetbe, amikor már pontosan tudjuk, hogy semmi más nem segíthet csak Isten, csak az úton mindig szembe jövő Jézus Krisztus. Mert bizony ő mindig ott van előttünk a mi zarándokutunkon csak mi gyakran megfeledkezünk erről, csak mi gyakran megfeledkezünk útitársunkról és csak akkor fohászkodunk feléje, amikor már saját emberi eszköztárunk kiapadt a lehetőségekből. Ez az asszony pogány létére megsejt valamit Jézus Krisztus személyiségének titkából. Látja, hogy ezt az embert sokan kísérik, nyilván ebből gondol arra, hogy esetleg segíthet és abból, hogy Jézus Krisztus karizmája olyan erős lehetett, amelyet nem lehetett nem észrevenni. Ez a karizma ma is jelen van minden Szentmisében. Lánya gyógyulásáért könyörög, mert érzi, hogy attól kér, aki adni tud neki. A tanítványok akadékoskodása tipikus emberi hozzáállás, és Jézus Krisztus első visszautasítása is annyira nyilvánvaló, hogy más már megszégyenülten tovább állt volna, ám őt ez sem tudja eltéríteni feltett szándékától. Kiálljuk-e az első ilyen próbát mi is? Tudunk-e felelni az Úr visszautasító kérdésére? Vagy megsértődünk a kérdésre, és csalódottan odébb állunk? Ne adjuk fel hamar, ne adjuk fel soha az első elutasításra, az első hiába való kísérletre, hanem forduljunk kitartóan Jézus Krisztushoz, aki szeretne nekünk segíteni, és azt akarja, hogy segítsége ne ajándék legyen, hanem megerősödött, kitartó hitünk megérdemelt jutalma.
Kérünk, Istenünk, hogy ez az áldozat, amelyben részesültünk, készítsen elő bennünket az örök életre, amelyet Vianney Szent János áldozópap hűséges szolgálatával kiérdemelt. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen!
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése