2010. augusztus 22., vasárnap

Augusztus 17. kedd



Kelj fel, miért alszol, Uram,
kelj fel, és ne taszíts el mindörökre!
Miért fordítod el arcodat?
Elfeleded ínségünket és gyötrelmeinket?
A föld porába alázták lelkünket,
kelj fel, Uram, siess segítségünkre,
irgalmasságodban válts meg minket!


Alapvetően mi emberek nem vagyunk rossz szándékúak, mint ahogy az evangéliumi történetben kérdező Szent Péter apostol sem volt az, de azért földi életünk elteltével egyre inkább szeretnénk biztosra menni. Szeretünk mi is tisztán, világosan látni azokban a lényeges dolgokban, amelyek döntően kihatással vannak életünkre, vagy éppen halálunkra illetve a halál utáni várható eseményekre. Szent Péter apostol, első pápánk kérdéséhez mi is csatlakozunk, mert szeretnénk mi is egyértelműen tudni, hogy mi lesz a jutalmunk? Ha egy nem túl kedves feladatot elakarunk gyermekeinkkel végeztetni, mindig kitűzünk valami számukra kedves jutalmat, hogy ezzel ösztönözzük őket a feladat végrehajtására. Valahogy így lehetünk mi felnőtt, öregkor felé haladó katolikus keresztények is ezzel a kérdéssel. És bármennyire emberi a kérdésünk, s talán már szégyelljük is magunkat, hogy előhozakodunk vele, Jézus Krisztus nem nevet ki bennünket, csak mosolyog rajtunk, de nem hallgat, hanem igenis, egyértelműen megadja a választ: az örök élet lesz a jutalmatok! Vagy mi emberek ennél is többet akarunk? Akarhatunk-e egyáltalán valamit? Jár-e jutalom egyáltalán annak, aki úgy véli biztosan tudja mi lesz tetteiért, cselekedeteiért a jutalom? Testvéreim ha tesztek valamit, ne azért tegyétek, hogy jutalom legyen érte a viszonzás, mert akkor az már nem jó tett, hanem olyan cselekedett, amelyért fizetség jár. Az életünk és az eljövendő örök élet, sohasem lehet jutalom, fizetség. Ezt elnyerni lehet a megfelelő élettel, de elveszteni is éppen olyan könnyű annak, aki kevélységében ebben biztosra utazik. A számító lélek nagyon veszélyes, mert igen könnyen csalódik és kiábrándul. Ti ne legyetek ilyenek, csak kövessétek Jézus Krisztust és alázattal szolgáljátok, mert akik magukat megalázzák, azokat később felemelik!


Urunk, Istenünk, fogadd el áldozati adományainkat, amelyeket bizalommal felajánlunk neked. Add, hogy amit most keserű gyötrelemként szenvedünk, változzék át előtted kedves áldozattá. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése