2010. július 1., csütörtök

Június 30. szerda



Az üdvözült lelkek örvendeznek a mennyben.
Krisztust követték,
Krisztusért vérüket ontották,
és most vele együtt ujjonganak örökkön-örökké.


Jézus Krisztus földi megtestesülése, emberi élete során nem egyszer és nem először találkozott a sátánnal, áskálódó ellenségével. Mennyi ember esett már áldozatul a gőgnek, a fénynek, a gazdagság ígérgetésének, velejárójaként pedig az emberi lélek teljes kiüresedésének. Tudjuk, hogy Jézus Krisztust is megkísértette a pusztában a sátán remélve, hogy eltudja csábítani üres ígéreteivel és ezáltal az alvilág oldalára tudja állítani. Az egész világot ígérte oda neki, aki által a mindenek lettek, s "nélküle semmi sem lett, ami lett". A mai evangéliumban Gadara környékén ké ördöggel megszállott emberrel találkozott. A sátán fél Jézus Krisztustól, e félelmében kéri, "ha kiűzöl minket, küldj a sertésekbe". Nem messze ugyanis sertéscsorda legelészett, és a zsidóknál a sertés tisztátalan állat volt. A sátán ellensége minden szépnek, minden jónak, minden szentnek. Harcunkat ellene mi emberek sohasem egyedül vívjuk, hanem Jézus Krisztussal. Nem vagyok elbizakodott a kísértésekkel szemben, hogyan is lehetnék, hiszen Isten Fiát is megpróbálta elfordítani a Mennyei Atyától, hát akkor minket gyarló embereket, hogyne próbálna meg hitükben, amely olyan ingatag. Gyengeségeim tudatában alázattal kérem az Úr segítő erejét, hogy elkerülhessük ezeket a kísértéseket, melyekbe újra és újra belebukunk.

Istenünk, te a szent kereszt titkát vértanúid szenvedésében csodálatosan közel hoztad hozzánk. Add, kérünk, hogy szent áldozatodban megerősödve Krisztussal híven egybeforrjunk, s Egyházadban az emberek üdvösségéért munkálkodjunk. Krisztus a mi Urunk által.
Ámen!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése