Június 24. csütörtök

Föllépett egy ember, az Isten küldte, s János volt a neve.
Azért jött, hogy tanúságot tegyen a világosságról,
hogy a népet előkészítse az Úrnak.


A négy evangélium közül egyedül Szent Lukács írása beszéli el részletesen Keresztelő Szent János születésének történetét. A több evangélista inkább a fellépéséről írt, amelynek az volt a célja, hogy előkészítse a kiválasztott népet a Megváltó, Jézus Krisztus eljövetelére. Szent Lukács azonban elbeszéli azokat a csodás jeleket is, amelyek János születésekor történtek, s amelyek pontosan rámutattak arra, hogy e gyermek születésével különleges idő érkezett el a kiválasztott, zsidó nép üdvtörténetében. E születés Isten irgalmasságának jele volt, amellyel azt igyekezett népének jelezni, hogy nem feledkezett meg róla, hogy még mindig Megváltani akar é nem büntetni. A rokonok, az ismerősök, felismerték, hogy János édesanyjával Erzsébettel milyen irgalmas az Isten, aki lehetővé tette, hogy idős kora ellenére is gyermek szülhessen. A gyermekáldás elmaradását Isten büntetésének tartották, míg az ilyen későn született gyermekáldást személyes kegyelemnek. Az anyja méhében felujjongó Keresztelő János felnövekedve előkészíti Jézus Krisztus jövetelét, akinek születésével az isteni irgalmasság teljessége kiáradt az egész emberiségre. Jánost a Mennyei Atya még ószövetségi prófétaként, utolsónak küldte a kiválasztott néphez, még egy utolsó esélyt adva számukra ahhoz, hogy méltók maradhassanak az Isten ígéreteihez. A zsidók fel is ismerik a pusztában felnövekvő vademberben a saját élő lelkiismeretüket. Mikor azonban napról-napra szemükbe mondta hibáikat, vétkeiket, bűneiket, képmutatásukat, annál inkább megpecsételődött a sorsa. Feladatát, küldetését maradéktalanul bevégezte népe között, s biztosan tudta azt is, hogy az ő élete és halála előképe lesz minden annak, akinek még a saruszíját sem méltó megoldani. A zsidó nép Keresztelő Szent János megölésével végérvényesen eljátszotta a kizárólagosság lehetőségét. A Megváltó Urunk, Jézus Krisztus így már nem csupán a zsidó néphez érkezik, hanem az egész emberiséghez. A zsidó nép ezért nem ismeri el ma sem Jézus Krisztust és tartja, hogy az ószövetségben elnyert kiválasztottság még ma is tart számukra, pedig ma ők már nem a kiválasztott népe Istennek, hanem az örökre megbélyegzett, akik arra vetemedtek, hogy megölték egyszülött Fiát, Jézus Krisztust.