Június 12. szombat

Hadd örvendjen szívem, hogy megszabadítasz,
énekelek majd neked, Uram, mert gondomat viseled,

Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ünnepe arra, hív bennünket, hogy mi is tárjuk fel szívünket Isten előtt. Mária attól a pillanattól kezdve, hogy az angyali üdvözlet elhangzott, elfogadta Isten útját és tervét, megnyitotta a szívét előtte. Erre a nyitott szívre ölelte Isten Fiát a betlehemi éjszakán, és amikor tizenkét évesen Jeruzsálemben maradt, és aggódva kereste, később pedig a lándzsával átszúrt, kivérzett isteni szívet ott a Golgotán a kereszt tövében. Szűz Mária így minden megkeresztelt ember példaképe lett és nemcsak az édesanyáké, hanem valóban minden emberé, férfié és nőé egyaránt. Tudunk-e ilyen Máriává válni? Igent mondani Isten útjára és akaratára bár mit rejtegessen az a számunkra. Betudjuk-e fogadni Jézust életünkbe, és tovább adni őt embertársainknak? Mindezt úgy, olyan egyszerűen, tisztán, ahogy az Mária tette ünnep és hétköznapok alkalmával, jóban, rosszban, örömben és bánatban. Szeplőtelen szíve lett mindannyiunk példaképe.