Ferenc pápa Panamában aggodalmát fejezte ki a pattanásig feszült venezuelai helyzet miatt

A Szentszék Sajtótermének ideiglenes igazgatója január 24-én délután közleményt adott ki a venezuelai helyzet kapcsán.

„A Szentatya a Panamába érkező venezuelai hírek kapcsán közelről követi a helyzet alakulását, és imádkozik az áldozatokért, illetve minden venezuelaiért. A Szentszék minden erőfeszítést támogat, amely lehetővé teszi a lakosság megmentését a további szenvedéstől” – így válaszolt Alessandro Gisotti ideiglenes szentszéki szóvivő újságírók kérdéseire Panamában.

* * *

Venezuela ideiglenes elnökévé nyilvánította magát Caracasban a jobboldali Juan Guaidó, az ellenzéki többségű parlament elnöke a hivatalban lévő államfő, a szélsőbaloldali Nicolás Maduro elleni tüntetésen. Beszédében fogadalmat tett egy átmeneti kormány vezetésére és a szabad választások megtartására.

Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok Venezuela ideiglenes elnökeként ismeri el Guaidót. A 35 éves, gazdasági mérnök végzettségű politikus a jobboldali Népakarat nevű párt tagja, akit január elején választottak meg házelnöknek.

* * *

Venezuelában a végletekig feszült a helyzet. A Szentszék óvatos állásfoglalást tett közzé, ügyelve arra, hogy ebben a bizonytalan helyzetben ne álljon egyik fél mellé sem, ne gyújtson szikrát, amely lángra lobbanhat. A venezuelai püspökök azt kérik a vezetőktől, tartsák tiszteletben az emberi életet és a szólásszabadságot. A püspöki konferencia szót emelt annak érdekében, hogy a kormány tartsa tiszteletben a tüntetéshez való jogot, amit az alkotmány biztosít, ne nyomja el erőszakkal, fegyverekkel. Kijelentik továbbá, hogy az országban jelenleg a parlament az egyetlen legitim hatalom.

A püspöki konferencia tájékoztatta a Fides hírügynökséget, hogy az ország keleti részén, Maturínban – amely olajipari központ, és ahol a rendőrség különösen erőszakosan lépett fel – hétszáz ember a székesegyházban talált menedéket, mert attól félnek, hogy a biztonsági erők erőszakkal szállnak szembe a tüntetőkkel.

Panamában Baltazar Enrique Porras Cardozo bíboros, caracasi érsek is megszólalt annak érdekében, hogy a biztonsági erők tartsák tiszteletben a tiltakozáshoz való jogot. Véleménye szerint a papoknak is joguk van tüntetni, politikai jelszavak nélkül, hogy az emberek – különösen a leggyengébbek – mellé álljanak, testvérként, reményt adva nekik.

Pál megtérése

Pál megtérése

A mai napon Szent Pál apostol megtérését ünnepeljük. Pál nem tartozott a Jézus által választott tizenkét apostol közé, hanem farizeus volt, azaz a legbuzgóbb zsidó vallási csoport tagja. Személyével nem a Jézus életét és tevékenységét bemutató evangéliumokban, hanem az Úr feltámadása és mennybemenetele után találkozunk. Pünkösd után az apostolok nagy bátorsággal és buzgósággal, valamint a Szentlélek erőteljes ösztönzésére elkezdték hirdetni mindazt, amit Mesterük mellett átéltek. Igehirdetésükben nagy hangsúlyt kapott Jézus megváltó halála és üdvösségszerző feltámadása. Ténykedésüket és az emberek tömeges áttérését az új hitre, a krisztusi hitre nem nézték jó szemmel a zsidó vallási vezetők, és próbálták megakadályozni annak további terjedését.
Ennek egyik példája Pál esete, aki farizeusként szintén veszélyt látott az új vallásban és le akart számolni annak minden követőjével. Vakbuzgóságában a keresztények elfogásának szándékával indult el Damaszkuszba, de útközben megjelent neki Jézus. Ez a különleges látomás, a feltámadt Krisztussal való találkozás fordulatot hozott életébe: aki eddig a keresztények üldözője volt, most maga is Krisztus követője lett, aki hamar felismeri új feladatát: hirdetnie kell Krisztus feltámadását, hirdetnie kell, hogy ő az Üdvözítő.
Szent Pál apostol a rómaiakhoz címzett levelének elején így fogalmazza meg Krisztus örömhírének jelentőségét: „Az evangélium Isten üdvösséget hozó ereje minden hívőnek” (Róm 1,16). Ebből kiindulva érdemes személyesen válaszolnunk a következő kérdésekre. Hiszek-e az üdvösség örömhírében? Krisztus tanítása szerint élek-e? Hirdetem-e az üdvösség evangéliumát?
© Horváth István Sándor

---

Imádság

Urunk, az irgalmasság Istene, könyörülj rajtunk, bűnösökön. Taníts meg bennünket a könyörületre és a megbocsátásra. Ne engedd, hogy hasonlóak legyünk a könyörtelen szolgához, aki nem követte ura irgalmasságát. Emlékeztess minket arra, hogy gyengeségeink miatt milyen sokszor esünk el életünk rögös útján. Szítsd fel szívünkben a megbocsátást és a segítő szándékot botladozó testvéreink iránt. Add meg nekünk az irgalom lelkét, hogy akaratod szerint kovásza legyünk eljövendő országodnak. 

Seregély István: Útravaló – 2019. január 24.

Seregély István nyugalmazott egri érsek szívügyének tekintette, hogy nyugdíjas éveiben elmélkedéseket írjon az Adoremusba. A múlt esztendő utolsó napján elhunyt főpapra emlékezve napról napra minden reggel közreadjuk a 2019. januári számba Útravaló címmel írt elmélkedéseit.

Az áldozat ajándék Istennek. Bár Istennek nincs szüksége semmire, az ember ajándékát mindenkor elfogadta, hálaadásának, kérésének és főleg megtérésének őszinte jeleként. Jézus Krisztus a testvéreivé fogadott emberekért mutatta be élete áldozatát, amely az egyetlen érvényes életáldozat
volt, mert hatalma volt odaadni az életét, és visszavenni (Jn 10,18). Mivel Jézus Isten Fia, áldozata végtelen értékű. Nincs szükség újabb áldozatra. A szentmise, amit meghagyása szerint az ő emlékezetére végzünk, ennek az egyetlen áldozatnak a jelenvalóvá tétele az Eucharisztiában. Ebből az áldozatból az idők végéig méltó imádás, hálaadás, engesztelés és kérés száll Isten trónja elé, a szentmisében jelen lévő ember, Jézus Krisztus által.

(Mk 3,7–12)

Magyar fiatalok Panamában: Várjuk a találkozást Ferenc pápával

Megérkezett Panamába az a fiatalokból álló zarándokcsoport, mely hazánkat képviseli az ifjúsági világtalálkozón. A magyar delegáció tagjai a Katolikus Shalom Közösség által Costa Ricában szervezett előtalálkozó után érkeztek Panamavárosba, ahol a San Pedro-plébánia közössége látja vendégül őket.

A Costa Rica-i missziós hét után San Joséból, a közép-amerikai ország fővárosából indultak útnak a magyar zarándokok Panamavárosba. Több mint húszórás, a Panama-csatornát is átszelő buszozás után érkeztek a főváros déli részén fekvő San Pedro-plébániára.

A magyar zarándokcsoport tagjai közül huszonkilencen (az MKPK Ifjúsági Bizottsága szervezésében) egyházmegyei delegáltként vesznek részt az ifjúsági világtalálkozón; tizenegyen egyénileg jelentkeztek. A csoportot két pap kíséri.

K. Debreceni Mihály és Vass Tamás helyszíni riportjában a magyar csoport tagjainak első beszámolóiból idéz:

„Nagyon sokan kértek tőlem imát, hogy imádkozzam értük. Értük (akiket hoztam magammal lélekben az útra) imádkoztam már Costa Ricában, és most úgy érzem, hogy Panamában lesz egy még teljesebb és még bensőségesebb lehetőség – mondta az egyik fiatal zarándok, Antal Zsolt. – Panamavárost túlzás lenne turistaparadicsomnak nevezni, hiszen a csillogó felhőkarcolók mellett mindenhol vannak nyomornegyedek.” Erről számolt be Németh Ciprián (Zalaegerszeg) is: „Sokkolt minket kicsit a környezet, (…) itt egyszerre megjelenik a luxus és a nyomor.”

„Nagyon kíváncsi vagyok a virrasztásra, a misére, a pápára, a közös élményre, és nagyon szeretnék valamit hazavinni” – mondta a debreceni Törő Ágnes. Szilágyi Eszter, aki szintén Debrecenből érkezett az ifjúsági találkozóra, kiemelte: „Nagyon fontos, hogy ez a találkozó majd otthon is folytatódni fog, és szeretnénk hazavinni nagyon sok mindent az otthoniaknak; nagyon sokat tapasztalni, amiből otthon is tudunk majd építkezni. Nagyon szép azt látni, hogy itt hogyan élik meg az istenhitüket az emberek.”

Huszti Zoltán, a Magyar Szentek-plébánia káplánja, a csoport egyik kísérője elmondta: a magyar fiatalok a következő napokban a Böcskei László nagyváradi megyéspüspök által vezetett romániai küldöttséggel együtt vesznek részt a katekéziseken, közös imádságokon, amelyeket a nagyváradi főpásztor tart két nyelven.

A január 22. és 27. között Panamavárosban rendezett ifjúsági találkozó mottója: „Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint.”

Magyarországon január 26-án, szombaton délelőtt 11 és 18 óra között a budapesti Elek Gyula Arénában Panama-napot tartanak, melyre minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Évközi második hét csütörtökje

Évközi második hét csütörtökje

Az előző napok evangéliumi szakaszai Jézus galileai működésének kezdetét mutatták be. Ördögűzésekről, csodás gyógyításokról és néhány rövid tanításról olvastunk, amelyek Isten országának beköszöntét jelezték. Időközben egyre inkább felszínre került az ellenfelek, a farizeusok gonosz szándéka, akik veszélyt láttak Jézus újszerű tanításában és törvényértelmezésében.
E részleteket követően a mai naptól fogva ismét a Jézust jószándékkal keresők kerülnek előtérbe, immár nagyszámú tömeg keresi fel őt. Úgy tűnik, hogy csodáinak híre gyorsan terjedt, amiben nincs semmi meglepő. Az Úr jelenléte főként a szenvedőket, a különféle betegeket vonzza, akik a gyógyulás reményében keresik közelségét, kérik segítségét. Részükről a gyógyulás vágya és reménye ellentéte annak a helytelen szándéknak, ahogyan a farizeusok figyelik Jézus ténykedését. Ezek a részek tehát szépen bemutatják számunkra a különféle emberi reakciókat. Megismerhetjük a jószándékúakat, de nem hallgatnak az ellenfelekről sem. Ez az őszinteség minket is állásfoglalásra késztet: Milyen szándékkal keresem az Urat? Elfogadom-e újszerű tanítását és kész vagyok-e annak megvalósítására? Túl tudok-e lépni a hagyományokon, a megszokottságon? Szeretném-e vallási életemet Jézus útmutatásai szerint megújítani?
© Horváth István Sándor

---

Imádság

Köszönöm, Uram, hogy te vagy Krisztus, az élő Isten Fia, az Üdvözítő, aki új életet ajándékozol mindannyiunknak. Uram, sokszor nem értem terveidet, céljaidat, eszközeidet vagy az eseményeket, amelyek megtörténnek veled, velem, velünk, körülöttünk. De tudom, hogy a te útjaid nem a mi útjaink. Küldd el a Szentlelket, hogy általa megérthessük, megérezhessük a kereszt titkát, üdvösségre és új életre szülő tervedet, és hogy a Lélek bölcsessége által felismerhessük életünkben tőled kapott keresztünket, amelyet az ő erejével akarunk hordozni. Add, hogy megláthassuk, megpróbáltatásaink növekedésünkre szolgálnak, és így örvendezhessünk a belőlük fakadó gyümölcsöknek.