Halottak estéjén

Halottak estéjén


Szomorúan zúg a harang, bánat ül minden arcon.
A temető gyász mezején könny ragyog a sírhanton.
Ott nyugszanak a halottak, jertek a sírhantokhoz,
Imádkozzunk lelkeikért, hisz az nekik vigaszt hoz.

Jer ki velem árva gyermek, jer ki a temetőbe.
Ott nyugszik az anyai szív, a gyászos sírgödörben.
Írd fel majdan fejfájára: anyám, kedves jó anyám,
Kelj fel gyermeked szavára, ne hagyj engem itt árván.

Jertek velem bús özvegyek a sírhalom árnyába.
Majd ott vigaszt lel szívetek egy esdő Miatyánkra.
Jertek velem szülők, ott vár rátok az elhunyt kis csecsemő.
Kit szülői szívetektől elzárt a zord temető.

Jertek velem jó barátok a jó barát sírjához.
Ott várnak esdő kezekkel, ott várják imáitok.
Juttassatok fejfájukra egy fájdalommal telt könnyet.
Amelytől a megfásult szív nyugodtabban pihenhet.

Szomorúan zúg a harang, siratja a hősöket.
Zokogjunk fel, sírjunk mi is, töröljük könnyeinket.
Hős fiaink, hős apáink,nyugodjanak csendesen.
Égő fénynél fönn virrasztva imádkozzunk békésen.

Istennek Anyja, óh légy oltalma

1.Istennek Anyja, ó légy oltatma
Magyar népednek, ó Mára.
Hallgasd imánkat, védd meg hazánkat,
Te vagy e honnak Nagyasszonya.
Védd meg e szép hazát, védd meg viharokon át.
Előtted térdelünk, tehozzád esdeklünk.
Édes Nagyasszony, kérünk, maradjon
Anyai jóságod mindig velünk.

2. Kérünk, figyelj ránk,
hallgasd meg imánk,
Könyörögve esdünk, ne hagyd néped. .
Vihar dúl felénk, ó légy a segély,
Hisz te vagy e honnak Nagyasszonya!
Védd meg e szép hazát, védd meg viharokon át. Előtted térdelünk, te hozzád esdeklünk. Édes Nagyasszony, kérünk maradjon Anyai jóságod mindig velünk.

3. Országunk gyöngye, népünk szép fénye,
Kinyílt virágszál vagy, Mária.
Szent békét kérünk, hallgasd kérésünk,
Adj világbékét, ó Szűzanya.
Védd meg e szép hazát, védd meg viharokon át. Előtted térdelünk, te hozzád esdeklünk. Édes Nagyasszony, kérünk maradjon Anyai jóságod mindig velünk.

Imádkozzunk a Hazáért


Imádkozzunk a Hazáért
Boruljunk le arcra
A Magyarok Szent Istene
hisszük meghallgatja
Fáj a keblünk, vérzik szívünk
Sír az egész ország
Magyaroknak Szent Istene
Tekints az égből ránk !


Alig merjük szemünket
Felvetni az Égre
Fogsz.-e rajtunk könyörülni
Magyarok Szent Istene ?
Virrad-e még egy szép hajnal
Egyszer a Magyarra ?
Lesz-e szükség, bár ne lenne
a Talpra magyarra !

Bús magyarok imádkoznak

Bús magyarok imádkoznak


Bús magyarok imádkoznak égi Anyánk, hozzád.

   Fordítsd felénk, magyarokra jóságos szent orcád!

   Sírva sírunk, fohászkodunk, hozzád száll a lelkünk,

   Ennyi tenger sok fájdalmat meg nem érdemeltünk.

   Pusztul, veszik mindenfelé a házunk, a földünk.

   Összefolyik a vérünkkel, minden nap a könnyünk.

   Fáj a szívünk, a lelkünkben össze vagyunk törve,

   Küldd le nékünk a békesség angyalát a földre.

   Bús magyarok imádkoznak, hallod Atyánk, hallod,

   Se testünkkel, se lelkünkkel nem kívántunk harcot.

   Megbocsátunk mindazoknak, akik reánk törtek,

   Csak még egyszer add vissza a drága magyar földet.


Trónusodhoz  elnyomottak sóhajai szállnak.

Enged újra összeforrni megtépett hazánkat.

Benned bízva, fohászkodva így esd szívünk és szánk.

Magyaroknak szent Istene hallgass meg bennünket.

Bátai ének a Hősökért

Bátai ének a Hősökért!

Gyász borítja szívünket, sírva nézünk az égre!
Könyörülő szent Isten tekints le a bús népre!
Annyi a sír, mint a fűszál,
De sok szívre gyászt borított a halál.

Nem is tudjuk hol a sír, hol nyugszanak az apák.
Nem borulnak arra rá az özvegyek és árvák.
Nem hull arra anya könnye
A sírhalom vérvirággal van tele.

Angyalok szállnak oda, hol a hősök nyugszanak
A mi buzgó imánkat teszik rá koszorúnak.
Beragyogják a csillagok
Ráborulnak zokogva az angyalok.

Nem szólnak ott harangok, csak az ágyúk dörögtek.
Eltörött fegyverekből lettek a sírkeresztek.
A bajtársak elhantolták
A hősöket az angyalok siratják.

Fájdalomtól megtörve, kérünk egek Istene,
Vedd magadhoz, akinek hazánkért folyt ki vére,
Nyugosztaljad a hősöket,
Koszorúzd meg üdvösséggel lelkünket.

Erre az Úr tüzes kígyókat küldött a népre.

Erre az Úr tüzes kígyókat küldött a népre!
4Mózes 21, 6a.

Uram, hallgasd meg könyörgésemet, és kiálltásom jussod eléd!
A Számok könyve az egyik legtitokzatosabb elbeszélés az Ószövetségben. A kígyók jelenléte önmagában akár természetes jelenség is, hiszen nincs földünknek olyan része, ahol ne lennének megtalálhatók ezek az élőlények. Sőt emlékezzünk csak vissza arra az időre, amikor még csupán két ember élt a földön. A kígyó már akkor is ott siklott csendben észrevétlenül, villás ágú nyelvével képes volt úgy beszélni, hogy a hiszékeny ember elhihette neki élhet isteni módon. Az eredményt mindannyian a magunk bőrén érezzük a legjobban, pedig az eset sok ezer évvel ezelőtt történt. Kígyók ma is körülöttünk sündörögnek és hiába sújtotta az átok őket a levegőből a porba, sziszegő, csábító hangjuk ott táncol megtévesztően füleinkben. A kígyó a bűnbeesés eszköze, amikor a kígyók megjelennek körülöttünk, akkor Krisztusban szeretett Zarándok Testvéreim már nagy a baj. Isten nem csak figyelmeztetésként használja az emberrel szemben, hanem lehet az büntetésének eszköze is. A kígyók ma is köztük vannak, csakhogy a Sátán segítségével immár nem a porban csúsznak, hanem emberi alakot öltve, két lábon járnak és így vezetnek bennünket tévútra. A kígyót ma politikusnak is lehetne nevezni, mert ők is tévútra vezetnek bennünket. Az Ószövetség zsidói is a mai magyar emberhez hasonlóan elfordultak Istentől, de ugyan úgy zúgolódnak liberális vezetőik ellen is, akik erre a mocsaras területre vezettek bennünket. Annak a zsidó népnek azonban volt egy Mózese, aki szinte mindennapi kapcsolatban élt a Mennyei Atyával. Nekünk a ma élő bűnös emberének azonban nem tudjuk, hogy ki lesz, aki közben jár értünk. Már pedig a marások mindennaposak, az emberek halnak és nem születnek. A temetések hetenként zajlanak, míg a keresztelések fél évente történnek. Nekünk is csak ez maradt a kereszt ebben a nagyböjti időben, amelyre feltekinthetünk és mégis milyen kevesen vannak, akik hajlandók szemüket felemelni. Pedig a tűzes harapások okozta fájdalmak ellen ez az egyetlen azonnal ható gyógyír. Egyszerű feladat feltekinteni a keresztre, nincs is arányban a mérges kígyók marta ember lázadásával. Mégis ez az a jel valósul meg a megváltás művében, ahol a halál sátán okozta marása gyógyulását Jézus kereszthalála tette szabadulásunk, gyógyulásunk forrásává. Isten emberré lett Fia vállalta sátán mardosta sorsunkat a kereszten, értünk vállalt halála lett irgalmát kérő szívünk megmenekülése az örök haláltól. Ez volt és ez lesz minden ember üdvösségének jele és forrása. Ezért mondjuk nemcsak keresztútjainkon, hanem mindennapi életünk útjain is: Imádunk téged Krisztus és áldunk Téged, mert szent kereszted által a megváltottad a világot!
Hagyatkozz az Úrra, bátran cselekedj, szíved legyen erős, és bízzál az Úrban! Tiporjuk el a tüzes kígyók sziszegő fejét.
Kérünk, Istenünk, adj nekünk hűséget szolgálatodban, hogy apjainkban egyre többen és egyre buzgóbban kövessenek téged. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen!

Per eundem Dominum nostrum Jesum Christum Filium tuum, qui tecum vivit et regnat in unitate Spiritus Sancti, Deus, per omnia saecula saeculorum. Ámen!

Angersi Szent Albin hitvalló püspök

Angersi Szent Albinus
470-550
hitvalló püspök

"Kivágnak és tűzre vetnek minden fát, amely nem terem gyümölcsöt."
Máté 7, 19.

Az Albin germán-latin név, amelynek a jelentése: nemes barát. A franciaországi Bretagne félsziget Vannes városában született 470 körül. A rendelkezésre álló források ebben a tekintetben nem megegyezőek, mert egészen 480-ig is teszik születésének dátumát. Abban azonban szinte teljes az egyetértés, hogy Albin püspök nyolcvan évet élt hívei körében. Abban is egyetértenek a történészek, hogy keresztény és nemesi származású szülők gyermekeként látta meg a napvilágot. Igen nagy érdeme volt abban, hogy a kereszténységre tért frankok között a katolikus élet szárba szökött. Érdekessége hittérítő munkájának, hogy brit létére a germán frankok elfogadták munkásságát. Az is biztos, hogy ez nem lehetett volna így, ha Albin élete nem azt a példát mutatta volna, amelyet hirdetett.
490 körül határoz úgy a fiatalember, hogy a világi élet helyett azt az életet választja élet hívatásának, amelyet addig is odaadó buzgalommal folytatott. Augers közelében található Tintillac kolostorában szenteli magát Istennek és a bencések szerzetesi ruháját ölti magára a selyemruhák helyett. Szent Benedek reguláin nevelkedve és élve szívja magába azt az élet felfogást, amelyet később aztán a germán-frankok hittérítésében és a keresztény hit elmélyítésében vállalt.
504-ben még mindössze 35 éves, amikor szerzetestársai megválasztják a kolostor apátjának. A választás nagyon jónak bizonyult, mert Albin az is maradt huszonöt éven keresztül szerzetes testvéreinek legnagyobb megelégedésére. 529-ben ellenkezése ellenére megválasztják Angers város püspökének. Több zsinaton vett részt és mindent megtett azért, hogy a vad, szilaj frankok Jézus szelíd igáját édesnek érezzék.
Életrajzírói leírták róla, hogy egész életén keresztül megóvta magát a világtól s annak gyarlóságaitól, bűneitől. Szerzetesi, de főpapi ruhájára sem rakódott le semmiféle szenny, bár püspökségétől fogva látta és tapasztalta a világi életben a bűn mély fertőjét. Fortunátusz, aki megírta élettörténetét, így ír erről: " Szívének rejtekébe volt zárkózva még akkor is, ha külső dolgainak intézésére a kolostort is el kellett hagynia. Elmélkedve csak Krisztussal foglalkozott, akit folyton a szívében hordott!" Egy vad, bárdolatlan nép között élt és úgy fénylett előttünk, mint a fényes csillag.
Életútját számtalan csoda kísérte, s ezek mintegy alá is támasztották tanítását, és sokakat elgondolkoztattak, megváltoztattak. Jól tudta, hogy a tanítás, a szavak, önmagukban semmit sem érnek, hanem párosul hozzá az ebből fakadó tett és élet. Csak így nyerhetők és tarthatók meg az emberek a Krisztusi úton. Szeretettel fordult a betegek, a szegények felé, és segített, ahol csak tudott. Különleges szeretettel vette körül a beteg és nyomorék gyermekeket. Ezek számára otthonokat építettet, hogy rövid földi életüket békében és biztonságban élhessék le. Ezekhez való ragaszkodása határozta meg életének utolsó éveit. Nem véletlen tehát, hogy a beteg gyermekek égi védelmezője lett belőle az utókor számára.
538-ban Childebert király udvarában járva olyan tapasztalat fogadta, amely ellen Orleansban szinte önmagából ki kelve támadt a királyra és a főnemesekre, azok vérfertőző életük és házasságaik miatt. Püspöki javadalmait arra is többször fordította, hogy a portyázó kalózok által elfogott és túszul ejtett keresztényeket kiváltsa rabságukból. Egy másik alkalommal ismét szembe került Childebert királlyal, aki alaptalanul börtönöztetett be egy keresztény asszonyt név szerint Etheriát, akinek bűne tartózása volt. Ő óvadék ellenében kiakarta hozni onnan, de az egyik őr nem akarta ezt engedni. Albin püspök ekkor eléje lépett, rá lehelt és a katona, aki éppen kardot akart húzni ellene holtan rogyott össze. Egy másik legenda szerint Angers börtönébe is igazságtalanul zártak be pár keresztény embert. Albin püspök közben járt értük, de még így sem engedték őket szabadon, erre addig imádkozott egy éjszaka, míg a börtönfala le nem omlott ott ahol azokat tartották fogva.
550. március 1.-én halt meg és Angersben helyezték örök nyugalomra. Childebert király fia Clovis, akinek tanítója is volt építettet templomot a sírja főlé. Élete azonban nem fejeződött be ezzel, hiszen ettől kezdve tisztelete futótűzként terjedt el az Atlanti-óceántól a Balti-tengerig. A tengerparti és folyóparti városok jó része védőszentjeként tisztelte és hozzá imádkozott, ha idegen vitorlák tűntek fel a közeli vizeken. Ezeket az a csoda erősítette még inkább fel, amely a Loire folyónál fekvő Guérande várossal történt, amelyet kalózok vettek ostrom alá és már-már az éhhalál közelében jártak, amikor a város lakói egy emberként Albinus püspökhöz kezdtek imádkozni, és a kalózok egyik reggelre elhajóztak. De sokkal később még 1000 körül is jegyeztek fel sírjánál csodákat, még pedig Nicholas Belfort személyében.
Az sem meglepő tehát, hogy később az Anglikán Egyház is szentjeként kezdte el tisztelni.
Angersi Szent Albin püspök tisztelettel hozzád imádkozva kérjük, hogy életünk során ments meg bennünket a hibás rossz döntésektől. Kérünk, hogy különösen is azokat óvjad közbenjárásoddal, akik rossz házasságot készülnek kötni, ne enged, hogy az emberek megszentségtelenítsék a házasság és a család szent intézményét. Krisztus, a mi Urunk által!