Ferenc pápa: Ne maradjunk süketek és némák az emberek szenvedéseivel szemben!
Szeptember 9-én délben a Szentatya elimádkozta az Úrangyala-imádságot a Szent Péter téren egybegyűlt zarándokokkal. Előtte a misében hallott evangéliumi elbeszélésről, a süketnéma meggyógyításáról elmélkedett. Ferenc pápa teljes beszédének fordítását közreadjuk.
Kedves
testvéreim, jó napot kívánok!
A mai
vasárnap evangéliuma (vö. Mk 7,31–37) egy süketnéma csodálatos meggyógyítását
beszéli el, amelyet Jézus visz végbe. Eléje vittek egy süketnémát, és kérték,
hogy tegye rá a kezét. Ő azonban többféle mozdulatot is tesz: először is
félrevonja, távol a tömegtől. Most is, mint más alkalmakkor, Jézus mindig
tapintatosan cselekszik. Nem akar feltűnést kelteni az emberek előtt, nem
keresi a népszerűséget vagy a sikert, csak egyszerűen jót akart tenni az
emberekkel. Ezzel a magatartásával azt tanítja nekünk, hogy a jót
felhajtás nélkül kell tennünk, hivalkodás és „harsonaszó” nélkül.
Csöndesen kell cselekednünk.
Amikor
eltávolodtak a tömegtől, Jézus a süketnéma fülébe dugta az ujját, nyállal pedig
a nyelvét érintette meg. Ez a gesztus a megtestesülésre utal. Isten Fia egy az
emberek valóságába beilleszkedett ember: emberré lett, s ezért képes megérteni
egy másik ember nyomorúságos helyzetét; beavatkozik egy olyan mozdulattal,
amely magába foglalja saját emberségét. Ugyanakkor Jézus meg akarja értetni,
hogy a csoda az Atyával való egysége révén következik be: ezért emelte fel
szemét az égre. Azután felsóhajtott, és kimondta a feloldó szót: „Effata”,
azaz: „Nyílj meg!” És a süketnéma azonnal meggyógyult: a füle megnyílt, a
nyelve megoldódott. Számára a gyógyulás „megnyílás” volt a többiek és a világ
felé.
Ez az
evangéliumi elbeszélés azt hangsúlyozza, hogy kettős gyógyulásra van
szükség. Mindenekelőtt a betegségből és a testi szenvedésből való gyógyulásra,
a test egészségének helyreállítására, még ha ez a célkitűzés nem érhető is el
teljesen a földi viszonyok között, az orvostudomány és a többi tudományág
számos erőfeszítései ellenére sem.
De van
egy másik, vélhetően nehezebb gyógyulás, ez pedig a félelemből való gyógyulás.
Kigyógyulás abból a félelemből, amely arra késztet, hogy elszigeteljük a
beteget, a szenvedőt, a fogyatékkal élőt. Számos módja van az elszigetelésnek,
történhet hamis könyörületességgel is, vagy úgymond a probléma eltávolításával;
süketek és némák maradunk a betegségeket, aggodalmakat és nehézségeket hordozó
emberek szenvedéseivel szemben. Sokszor a beteg és a szenvedő problémává válik,
miközben jó alkalmat kínál arra, hogy kinyilvánítsuk a társadalom gondoskodását
és szolidaritását a leggyengébbek felé.
Jézus
felfedte előttünk annak a csodának a titkát, amelyet mi is végbevihetünk,
főszereplőivé válva az „Effata”, vagyis a „Nyílj meg” szónak,
amellyel visszaadta a beszéd és a hallás képességét a süketnémának. Arról
van szó, hogy meg kell nyílnunk szenvedő és segítségre szoruló testvéreink
szükségleteire, elkerülve az önzést és a szív bezárulását. Jézus épp azért jött,
hogy a szívünket nyissa meg, hogy a személy legbensőbb középpontját szabadítsa
fel, hogy így teljes mértékben képesek legyünk megélni kapcsolatunkat Istennel
és a többiekkel. Isten Fia emberré lett, hogy az ember, akinek bensőjét a bűn
süketté és némává tette, meg tudja hallani Isten hangját, a szeretet hangját,
amely szívéhez szól, és így ő is megtanulja a szeretet nyelvét, lefordítva azt
a nagylelkűség és az önátadás gesztusaira.
Mária,
aki tökéletesen „megnyílt” az Úr szeretetére, nyerje el számunkra, hogy mindennap
megtapasztaljuk a hitben az „Effata” csodáját, és így közösségben éljünk
Istennel és testvéreinkkel!
A
Szentatya szavai az Angelus elimádkozása után:
Kedves
testvéreim!
Tegnap
Loretóban, a Szent Ház Pápai Kegyhelyen megünnepelték Mária születését, és
kezdetét vette a családi lelkiség elmélyítését célzó, „Mária háza minden család
háza” eseménysorozat. Bízzuk Szűz Máriára a kegyhely programjait, és
mindazokat, akik valamilyen címen rész vesznek rajtuk!
Ma
zajlik Strasbourgban Alphonsa Maria Eppingernek, a Szentséges Megváltó Nővérei
szerzetesrend alapítójának boldoggá avatása. Adjunk hálát Istennek ezért a
bátor és bölcs nőért, aki szenvedve, hallgatva és imádkozva tanúságot tett
Isten szeretetéről főleg a testben és lélekben beteg emberek előtt. Tapsoljuk
meg közösen az új boldogot!
Szeretettel
köszöntelek mindnyájatokat, rómaiak és különféle országokból érkezett
zarándokok! Köszöntöm a családokat, a plébániai csoportokat, a társulatokat.
Köszöntöm
a comói egyházmegye híveit, az Opera della Chiesa által
szervezett találkozó
fiatal résztvevőit, és a nemrég bérmálkozott prevallei fiatalokat.
Szép
vasárnapot kívánok mindenkinek! Kérlek benneteket, ne feledkezzetek el
imádkozni értem. Jó étvágyat az ebédhez! A viszontlátásra!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése