Ferenc pápa a chilei püspökökhöz: A küldetés az egész Egyházé, nem csak a papoké
Január 16-án, kedden este, helyi idős szerint negyed hétkor találkozott Ferenc pápa a chilei főpásztorokkal a santiagói székesegyház tágas sekrestyéjében.
Chile 18
milliós lakosságának 13 millió katolikusát ötven püspök kormányozza, akik közül
a legidősebbet, Bernardino Piñera Carvallo nyugalmazott püspököt a Szentatya
külön köszöntött, utalva arra, hogy jelenleg ő a világ legidősebb főpásztora,
immár hatvan éve szolgál püspökként és az 1962-ben kezdődött II. vatikáni
zsinat négy ülésszakán is részt vett.
Egy
évvel a római ad limina látogatásotok után most én jöttem hozzátok –
emlékeztetett a pápa. A püspök feladata, hogy közel legyen a papjaihoz. Ne
szóródjon szét tevékenységében, hanem atyai módon legyen együtt a papjaival: ez
kegyelem, Szent Józseftől kell kérni – ajánlotta a pápa. A püspök atyasága
segít a karizmák gyarapodásában, amelyeket a Szentlélek akar kiárasztani a
papjaira.
Ferenc
pápa utalt az ad limina látogatás során érintett témákra, amelyek közül most az
Isten népévé lenni gondolat tudatosítását mélyítette el. A mai világ alapvető
társadalmi érzéséből indult ki, melyben az ember árvának érzi magát, mert nem
tartozik senkihez sem. Ez a posztmodern érzés belénk hatolhat és a papságunkba
– állapította meg a pápa. Ilyenkor arra kezdünk gondolni, hogy nem tartozunk
senkihez sem, közben pedig elfelejtjük, hogy Isten Szent népének, az Egyháznak
a része vagyunk, ami soha nem lesz megszentelt személyek, papok és püspökök
elitje. Annak tudata nélkül, hogy egy nép vagyunk, nem leszünk képesek
fenntartani sem az életünket, sem a hivatásunkat. Ha erről megfeledkezünk,
akkor az Egyháztól ránk bízott szolgálat személyes és közösségi jellegét
kockáztatjuk és torzítjuk el. Ha hiányzik az Isten népe tudat belőlünk, akkor a
missziós dinamizmus legnagyobb kísértésével nézünk szembe, a klerikalizmussal,
mely a megkapott hivatás karikatúrája – szólt eréllyel a pápa.
A
küldetés az egész Egyházé, nem pedig csak a papoké vagy a püspököké, mert ez a
felfogás lezárja a látóhatárt és korlátozza a Szentlélek működését. A világiak
nem szolgák és nem is alkalmazottak, akik csak szajkózzák a hallottakat –
szögezte le pápa, majd a II. vatikáni zsinat Lumen Gentium egyháztani
dokumentumára hivatkozott: „Az Egyházban az elöljáróknak különösképpen
feladata, hogy ki ne oltsák a Lelket, hanem mindent mérlegeljenek, és a jót
tartsák meg” (vö LG, 9-14).
Ferenc
pápa arra kérte a püspököket, hogy főként a szemináriumokban éberen őrködjenek
e nagy kísértés ellen: Őszintén megvallom, nagyon aggódom a szeminaristák
képzése miatt, hogy ők valóban az Isten Népe szolgálatában álló pásztorok
legyenek, tudással, fegyelemmel, szentséggel, közelséggel, a szeretetszolgálat
műveivel és hogy Isten népének tudják magukat – tette hozzá szabadon a pápa. A
szemináriumban arra neveljék őket, hogy készek legyenek szolgálni Isten szent
népét. A pap Jézus Krisztusnak a szolgája, aki az igazi főszereplő és a pap őt
teszi jelenvalóvá az Isten népében.
A
papképzés egy szekularizált világban végzi szolgálatát és erre tekintettel kell
lenni: a papokat készítsék fel a megkülönböztetésre, hogy szétválasszák a
konkrét valóságot az elképzelt világtól. Ez olyan missziót jelent, mely
testvéri egységben van Isten népével. Közel van hozzá, egészen szorosan és ösztönző
lendületet ad a világi híveknek.
Végül
Ferenc pápa arra kérte a chilei püspököket, hogy merjenek álmodni, kérjék ezt
az adományt a Szentlélektől, hogy egy missziós elkötelezettségű és prófétai
küldetés jegyében tudják átalakítani az egyház struktúráit Chile evangelizálása
érdekében. Ne féljünk elhagyni azt, ami eltávolít minket missziós
küldetésünktől! – zárta a püspökökhöz intézett beszédét Ferenc pápa.
* * *
Kedden
este a chilei főpásztorokkal való találkozója után Ferenc pápa magánlátogatást
tett az 1952-ben elhunyt chilei Szent Alberto Hurtado jezsuita emlékét őrző
kegyhelyen. A chilei jezsuita rendtartomány mintegy 90 tagja fogadta a
Szentatyát, aki a rendház kápolnájában egy időre megállt Szent Alberto Hurtado
egyszerű kősírja előtt és imádságba mélyedt. A jezsuiták köszöntése után
felkereste az Alberto atya kezdeményezésére felépített Hogar de Cristo
elnevezésű, bevándorlókat befogadó központot, ahol találkozott negyven lakóval.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése